Köztudott, hogy Magyarországon 13 nemzeti illetve etnikai kisebbség él, talán fel is tudjuk őket sorolni. Tény azonban, hogy alig ismerjük más kisebbségek kultúráját. Az ehhez hasonló kiadványok hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetiségek közelebb kerüljenek egymáshoz és a többségi társadalomhoz.
Continue reading „Konrad Sutarski (szerk.) Együtt jobb! Nemzetiségi irodalmak Magyarországon”
Van, akinek unalmasak a statisztikák, de néha sokat mondanak. Kétségkívül így van ez a kríziskorszakok népszámlálási eredményeinek esetében. Ebben a kötetben a második világháborút követő első magyarországi népszámlálás nemzetiségi adatait jelentették meg.
Continue reading „Az 1949. évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatai településenként”
Hajóson, ebben a bácskai kisvárosban kezdetektől erős a Mária-kultusz. A település nyelvjárása is egyedülálló Magyarországon. Ez a könyv összeköti e hagyományokat: legendákat és egyéb régi szövegeket tartalmaz az ottani Szűzanya-szoborral kapcsolatban.
Continue reading „Schőn Mária (szerk.): Aisa liaba Hajoschr Muattrgottes”
Sokféleképpen tájékozódhatunk egy városról. Ha azonban azt szeretnénk tudni, mit akar magáról elmondani a település, legcélszerűbb az információs füzetekhez fordulni. Ez a kötet tulajdonképpen ilyen publikáció, de tartalma és kiállítása rövid, ám értékes települési monográfiává teszi.
Hogy a Magyarországról kitelepített németek nosztalgiával gondolnak régi hazájukra, nem csak a számos Németországban megjelent településmonográfia bizonyítja. Az Unsere Post folyóirat például tudatosan ennek a népcsoportnak szól, de az évente megjelenő Unser Hauskalendernek is ott a helye az idősebb generáció könyvespolcán.
Continue reading „Klaus J. Loderer (szerk.): Unser Hauskalender 2015”
Örvendetes módon egyre több, magyarországi német településeket bemutató album jelenik meg. Ebből a könyvből egy vértesi falucska, Újbarok történetét ismerhetjük meg.
Continue reading „Pats Krisztina (szerk.): Újbarok Anno Neudörfl”
Duna menti sváboknak azokat nevezzük, akiknek ősei a 17-18. században érkeztek Németországból Közép-Kelet-Európába. De mi jellemzi őket még? Ez a könyv erre a kérdésre próbál választ adni.
Continue reading „Michael Lehmann (szerk.): Der Donauschwabe und sein geistiges Profil”
Október vége: az órákat már visszaállítottuk, egyre rövidebbek a napok, folyton esik. Legszívesebben elutaznánk valahová messzire, de könnyebb az egész valóságot magunk mögött hagyni. Ez a könyv például más világokba utaztat bennünket.
Continue reading „Almut Gaugler (szerk.): Am Rande der Nacht”
Számos magyarországi német énekeskönyvet ismerünk, de nemzetiségünk dalkincse éppoly kevéssé egységes, mint a magyar. Minden községben kicsit más a kínálat, ugyanazoknak a daloknak is megvannak a területi változatai. Ebben a kötetben 132 dal kottáit és szövegét teszik közzé, ahogy azokat Száron énekelték.
Continue reading „Régi német nyelvű egyházi és világi énekek. Szár”
A Duna Menti Sváb Történeti és Országismereti Intézet (Institut für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde – IDGL) a kelet-közép-európai német történelem egyik legfontosabb kutatóközpontja, kiadványai tartalmilag és kiállításukban egyaránt igényesek. Ebben a kötetben nemrég felfedezett két, világháborúk közötti forrásanyagot tesznek közzé.