Bächer Iván: Az elhagyott falu

A könyv borítója

Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.

 

 

 

 

 

Continue reading “Bächer Iván: Az elhagyott falu”

Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts

A könyv borítója

A Duna-menti svábok – így a magyarországi németek – eredményes letelepítésének és későbbi hatékony gazdasági gyarapodásának a feltétele a – nemcsak a telepítési területeken fennálló, hanem az egész országra kiterjedő – béke általi stabilitás volt. Ez a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke és az oszmánokkal kötött 1718-as pozsareváci béke révén következett be. A legtöbb történészek által írt magyarországi németek történetét taglaló munkában a hangsúly gyakran inkább a telepítések okaira és körülményeire, mint azok előfeltételeire és előtörténetére helyeződik. Az Oszmán Birodalom európai uralma, annak nyugati hatalmakkal való háborús és békeidőbeli viszonya azonban nemcsak Európa és Magyarország, hanem a Duna-menti svábok és ezzel a magyarországi németek történetét is meghatározta.

 

 

 

 

 

Continue reading “Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts”

Genuss kennt keine Grenzen

A könyv borítója

Az összetartó faluközösségek a helyi közösségi élethez való aktív hozzájárulásukkal a magyarországi német népcsoport egészét nézve is kulcsszerepet játszanak a nemzetiség folyamatos, országos szintű fennmaradásában. A különféle tánc- és kultúrcsoportok, baráti körök és egyesületek a hagyományápolásban, az identitásőrzés szempontjából nélkülözhetetlen tényezők. Jó példája egy ilyen összetartó sváb faluközösségnek a tarjáni, melyről a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat közönsége 2017 decemberében is megbizonyosodhatott. A tarjáni magyarországi német közösségi- és kultúrélet fontos alkotóeleme a németországi Hessen tartománybeli Staufenberggel való testvértelepülési kapcsolat is. Hogy eddig mennyire gyümölcsöző volt ez, azt az is jól bizonyítja, hogy megkötésének 2020-ban volt a harminc éves jubileuma.

 

 

 

 

 

Continue reading “Genuss kennt keine Grenzen”

Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot

A könyv borítója

Magyarország 76 évvel ezelőtt – 1945 áprilisában – szabadult fel teljes mértékben a náci német megszállás alól. Hivatalosan ezt úgy hangoztatták, hogy a háború magyar földön április 4-én ért véget. A kommunista diktatúra évtizedei alatt a felszabadulást a politikai propaganda eszközeivel tisztán pozitív kicsengésű eseményként, annak árnyoldalait eltitkolva próbálták értelmezni. A szovjet katonák rémtetteit, a civil lakosság szenvedését, így a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkára való elhurcolását is igyekeztek teljes mértékben eltitkolni.

 

 

 

 

Continue reading “Gabriele Vasak: Den Dritten das Brot”

Értékes könyvadomány Magyarország Müncheni Főkonzulátusától

A Magyarországi Németek Könyvtára április 7-én értékes könyvadománnyal gazdagodott Magyarország Müncheni Főkonzulátusa révén. A tizenhárom különféle könyv több példányban érkezett, melyek a Duna-menti sváb és magyarországi német egyházi zene témaköreit taglalják.

Értékes könyvadomány Magyarország Müncheni Főkonzulátusától

A művek közül a legtöbb Dr. Franz Metz munkája. A Bánságból származó müncheni zenetudós, zenekiadó és egyházzenész életművével nagyban hozzájárult a bánsági, a magyarországi német, illetve a Duna-menti sváb egyházi zene, zenei kultúra és zenei élet megismertetéséhez. 2020-ban kiadott munkája Mit frohem Herzen will ich singen – Zur Musikgeschichte der Ungarndeutschen (Örömteli szívvel akarok énekelni – A magyarországi németek zenetörténetéről), valamint korábbi írásai is, mint a 2009-ben megjelent könyve a Das Kirchenlied der Donauschwaben (A Duna-menti svábok egyházi énekei) gyűjteményünket mostantól újabb példányokkal gazdagítják. Külön öröm számunkra, hogy az adománynak köszönhetően három gyönyörű zenei CD-t is állományba vehettünk, melyek olvasóinkat az orgona-, illetve az egyházi zene világába kalauzolják el.