Tóth Ágnes: Németek Magyarországon.1950-1970

A könyv borítója

Az egyes magyarországi német települések helyzetét szélesebb történelmi perspektívából tekintve megállapíthatjuk, hogy a 18. századi betelepítésüket követően a többségi társadalommal való együttélésük egészen a második világháború végéig zavartalan volt. A magyarországi németség még az 1920-as és 30-as években Bleyer Jakab vezetésével politikailag egységes fellépésre törekedett. Bleyer halálát követően, a hitleri Németország által befolyásolt Volksbund tevékenysége folytán a népcsoport viszonylagos egységén belül azonban törés keletkezett. A legnagyobb változásokat ugyanakkor a második világháborút követő sorscsapások hozták.

 

 

 

 

 

A történteket elszenvedők generációja lassan kihal. A több mint 75 évvel ezelőtti szomorú és tragikus események, a vagyonelkobzások, jogfosztások, a malenkij robotra való elhurcolások vagy az elűzetések némely következménye azonban a mai napig érezteti hatását. A második világháború végét követően, az elűzetések következtében mintegy 167.000 ember került Németország amerikai megszállási övezetébe és mintegy 50.000 magyarországi német az akkori szovjet övezetbe. Így több tízezer olyan leszármazott létezhet, akiket a valamikori egységes család szempontjából ma már távoli, vagy elfeledett rokonként és már nem közelebbi családtagként kezelnek. A sorscsapások és változások nem csak a családokra voltak hatással, egész faluközösségek estek szét. Az elmúlt több mint 75 év alatt pedig a magyarországi németek rendkívüli nyelv- és identitásvesztése következett be, elsősorban az 1948-tól datálható teljes kommunista hatalomátvétel folyományaként.

Dr. Tóth Ágnes történész ezen könyvével – melyet politikai társadalomtörténetként definiál –  nem csak a fentebb említett problémák okait kutatta. Az 1950 és 1970 közötti időszakot több oldalról, eddig kevésbé kutatott nézőpontból vizsgálta. Ezek a politikai hatalom céljai és törekvései, azok megvalósulásának módjai, a közösség és tagjainak reflexiói, valamint az ezekből eredő folyamatok hatásai voltak. A történész számos levéltári forrásra és másodlagos irodalomra épülő munkáját hét nagyobb fejezetre osztotta. Az elsőben az 1945 és 1970 közötti nemzetiségi politikáról olvashatunk. Az ország 1948/49-ig tartó szovjetizálása, a totális diktatúra kiépítése 1955-ig, az 1956-os forradalom utáni korszak és a nemzetiségi politikában bekövetkezett átalakulás időszaka 1965 és 1970 között szintén górcső alá kerül. Az átalakulás időszakára lényegében az automatizmus elvének a feladása volt jellemző. Az automatizmus elve az állampárt korábbi hamis elvárásának felelt meg, mely szerint a nemzetiségi problémák a szocializmus felépítésével maguktól meg fognak oldódni, ugyanis azok tagjai közben teljesen integrálódnak a többségi társadalomba. Az elűzetések és az elhurcolások egész családokat szakítottak szét. A családegyesítések és a visszahonosítások problematikája, a tiszalöki kényszermunkatábor keletkezése, működése és megszűntetése is a második fejezetben kerül taglalásra. Tiszalökön rengeteg magyarországi német végzett több évnyi kényszermunkát közvetlenül a Szovjetunióból (malenkij robotról) való szabadulás után. Családjaikhoz való visszatérésük, valamint a tábor 1956-os felszámolása egy akkor már a CDU, azaz a Christlich Demokratische Union (Kereszténydemokrata Unió) politikusaként tevékenykedő, korábbi elűzöttnek, Dr. Leber Lajosnak volt köszönhető.  A harmadik fejezetben a szerző a népszámlálások és a magyarországi németek szocioökonómiai helyzetét taglalja. A negyedik és ötödik fejezetek pedig a nemzetiségi oktatás változó, egyre rosszabb helyzetét vizsgálja. A következő, hosszabb fejezetben az 1955-ben alapított Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetségének (később Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, illetve Magyarországi Németek Szövetsége), valamint annak főtitkárának, Dr. Wild Frigyesnek a tevékenységét ismerhetjük meg. Az utolsó fejezet az államhatalom és a magyarországi német nyomtatott sajtó, mint az 1954-ben alapított Freies Leben és annak 1957-ben alapított utódja a Neue Zeitung együttműködési nehézségeit, problémáit tárja elénk. A szerző munkájával eddig ismeretlen összefüggéseket tár az olvasó elé, melyekből az is megállapítható, hogy a kommunista hatalom mennyire nem kezelte a vizsgált korszakban a magyarországi németséget önálló etnikai csoportként.

A művet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a magyarországi németek 1950 és 1970 közötti helyzetét eddig ismeretlen összefüggések és folyamatok feltárása révén, egy több nézőpontból, igényesen összeállított történelmi szakkönyv segítségével.

Tóth Ágnes: Németek Magyarországon. 1950-1970

(Deutsche in Ungarn. 1950-1970)

578. o.,ill.

Nyelv: magyar

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.

További információ: info@bibliothek.hu