Ismét egy ismeretterjesztő helytörténeti kötettel gazdagodott a Magyarországi Németek Könyvtára, mely ezúttal a bonyhádi cipőgyártás históriáját beszéli el.
Continue reading „Steib György: A bonyhádi cipőgyár története”
Ismét egy ismeretterjesztő helytörténeti kötettel gazdagodott a Magyarországi Németek Könyvtára, mely ezúttal a bonyhádi cipőgyártás históriáját beszéli el.
Continue reading „Steib György: A bonyhádi cipőgyár története”
A Völgység az ún. Sváb-Törökország területén található kistérség, melynek központja és egyben legnagyobb települése is a magyarországi németek betelepítése óta Bonyhád. A többi magyarországi német településterülethez képest a svábok által – a 71 százalékos összlakossághoz mért aránnyal – az ország legsűrűbben lakott régiójának számított. Helyzetük az 1945 utáni vagyonelkobzásokkal, elűzetésekkel, internálásokkal jelentősen megváltozott. A bukovinai és székelyföldi székelyek, valamint a történelmi Magyarország felvidéki területeiről, illetve messzebbi vidékeiről származó magyarok betelepítése jelentősen átrajzolta az egész térség etnikai összetételét. A népcsoportok együttélése a kezdeti időszakban igen nehéz volt. Gyakran előfordult, hogy a sváb házakban az egykori tulajdonos és családja kénytelen volt egy fedél alatt évekig együtt élni odatelepített magyar telepes családjával. Ez természetesen igen gyakran vezetett súrlódásokhoz. Idővel a népcsoportok kibékültek egymással, egyre több lett a vegyes házasság, és a békés együttélés lett jellemző rájuk.