Eheti olvasmányunk egy múltidéző emlékirat, melyet egy kis bakonyi településről származó asszony jegyzett le családja és szeretett otthona, Ganna történetének megörökítésére.
Nehéz behatárolni, hogy műfajilag hova is tartozik ez a könyv. Egyfelől nevezhető családregénynek, ugyanis végigkövethetjük Máhig Jánosné, született Grób Anna, családjának fordulatokkal teli históriáját, egészen a szülei megismerkedésétől az ő 70. házassági évfordulójukig. Másrészről ez egy korrajz is, mivel 1874-től 1971-ig részletes leírásokon keresztül mutatja be, hogy milyenek is voltak a szorgalmas gannai svábok, mennyi munka és erőfeszítés árán tudták megtartani, a kitelepítések után pedig visszaszerezni hajdani jólétüket, mennyire vallásközpontúak voltak és hogy hogyan élték meg 1946-tól a rokonaik és a falubeliek elűzetését. Harmadrészt ez a könyv egy emlékkönyv is, melyet ha két részre bontunk, akkor az első felében a Grób család történetét olvashatjuk magyarul, majd németül, a másik felében pedig Náni néni feljegyzett dalai találhatóak, melyeken nem változtattak a szerkesztés során, így az eredeti, gannaiak által beszélt német nyelvjárásban olvashatjuk a szövegeket.
A szerző lírai én formájában beszéli el a történteket, de a körülötte élők érzéseit és gondolatvilágát is felszínre hozza. 1930-ban született, Grób Antal harmadik és felesége, Anna második lányaként. Addigra édesapja már megjárta az első világháború poklát és az orosz hadifogságot. Asztalos volt a szakmája, amit bár sosem tanult ki, mégis különb munkát végzett bármilyen mesterembernél. Házuk szépen megművelt oszlopait és gerendáit mindenki csodálta. Náni néni ötéves korától munkára volt fogva, kezdetben csak a libákat őrizte. Hatéves korában iskolás lett, ahol meg kellett tanulnia magyarul, mivel a tanítónő nem beszélt németül. Már kisgyermek korában, iskolai színdarabokban felfigyeltek énekhangjára és különleges mély hangszínére, melyre később azt mondták, ha nem kellett volna mindig a földeken dolgoznia, nagyszerű énekes vált volna belőle.
Ez a könyv rendkívül sok ismerettel gazdagítja olvasóját. Kitér a németek, de legfőképp a kisgannai németek szokásaira, mondásaira és hagyományaira, melyek elengedhetetlenekegy népcsoport megismeréséhez. Emellett hiteles korképet ad a kitelepítés mikéntjéről, mely alól az ő családja 1946-ban azért mentesült, mert az 1941-es népszámláláson magyar anyanyelvűnek vallották magukat, ami persze nem volt igaz és később tőlük is elvették mindenüket.
Ajánljuk ezt a kiadványt mindazoknak, akik egy család történetén keresztül ismerkednének a múlt történéseivel, így is párhuzamot keresve saját családjuk és a magyarországi németek sorsa között.
Máhigné Grób Anna: Egy boldog élet
Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár, 2018
248 oldal
Nyelv: magyar, német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu