A Völgység az ún. Sváb-Törökország területén található kistérség, melynek központja és egyben legnagyobb települése is a magyarországi németek betelepítése óta Bonyhád. A többi magyarországi német településterülethez képest a svábok által – a 71 százalékos összlakossághoz mért aránnyal – az ország legsűrűbben lakott régiójának számított. Helyzetük az 1945 utáni vagyonelkobzásokkal, elűzetésekkel, internálásokkal jelentősen megváltozott. A bukovinai és székelyföldi székelyek, valamint a történelmi Magyarország felvidéki területeiről, illetve messzebbi vidékeiről származó magyarok betelepítése jelentősen átrajzolta az egész térség etnikai összetételét. A népcsoportok együttélése a kezdeti időszakban igen nehéz volt. Gyakran előfordult, hogy a sváb házakban az egykori tulajdonos és családja kénytelen volt egy fedél alatt évekig együtt élni odatelepített magyar telepes családjával. Ez természetesen igen gyakran vezetett súrlódásokhoz. Idővel a népcsoportok kibékültek egymással, egyre több lett a vegyes házasság, és a békés együttélés lett jellemző rájuk.
Az itt ajánlott szakácskönyv címe sem hiába utal több népcsoportra. A már említett magyar népcsoportokra mára az itt élő autochton nemzeti kisebbségekkel – a romákkal és a magyarországi németekkel – való békés együttélés jellemző a városban, illetve az egész kistérségben. A kisváros önkormányzata által 2019-ben kiadott könyv az utóbbiak tradicionális ételreceptjein kívül a székelyekéit és a felvidékről származó magyarokéit is tartalmazza. A kiadványban mindannyiukat nyolc-nyolc hagyományos recept képviseli. Bevezetőként megtaláljuk mind a négy népcsoport rövid történetét, illetve annak leírását, hogy hogyan és honnan érkeztek a környékre. A receptek, melyeket az ételek ínycsiklandó illusztrációja egészíti ki, a népcsoportok képviselőitől, illusztris személyiségeitől – akiket az olvasó rövid bemutatkozás és portréfotó alapján ismerhet meg. Ezekhez kapcsolódóan a népcsoportok étkezési szokásainak leírásait is megtaláljuk a kiadványban.
Így tudhatjuk meg Kálózdi Józsefné szül. Bachus Piroska, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke révén, hogy a romák előszeretettel fogyasztottak húsételeket és a fűszerekkel sem spóroltak. A helyi magyarországi németek étkezési szokásaiba és történetébe Lohn Zsuzsanna nyújt betekintést. Megismerhetjük az Ófaluból származó Hein Antalné szül. Obendorf Erzsébetet, és a Mucsfáról származó Köhler Jánosné szül. Mayer Erzsébetet is. Nekik köszönhetően feltárul előttünk, hogy hogyan kényeztették családtagjaikat a sváb asszonyok az olyan ételekkel mint a borleves, a szauresz, a savanyú tojás, a hájas leveles tészta, a marhahúsleves, a tejfölös marhaszelet, a krumplis nudli vagy a töltött zsömle. A már Bikalon született Bíró Sándorné szül. Antal Ágnes a székely salátaleves sajátosságaival ismertet meg minket. A még 1929-ben a székelyföldi Istensegítsen született Lőrincz Antal Aladárné szül. Molnár Vilma pedig a székely módon elkészített töltött káposzta titkaiba avatja be az olvasót. Megismerkedhetünk a felvidéki Deákiból származó Lévárdi Endréné szül. Futó Magdolnával is, aki a savanyú bableves „lapítottal” való elkészítése mellett a felvidékiek gőzgombócát is bemutatja. A számos receptet végül a felvidéki Udvardról származó Molnár Józsefné szül. Szundi Erzsébet története, illetve ínycsiklandó fogásai követik.
Ezt a kötetet mindazoknak ajánljuk, akik az egykor a magyarországi németek által legsűrűbben lakott magyarországi kistérség jelenkori népcsoportjainak gasztronómiája és története mellett azok napjaink ismert személyiségeivel is megismerkednének.
Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei
Bonyhád : Bonyhád Város Önkormányzata, 2019.
91.o., ill.
Nyelv: magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu