Zumpf András: Tekints fel a keresztre!

A könyv borítója

A mára szinte „összeolvadt” ünnepnapok, a Mindenszentek és a Halottak napja alkalmából azokra az őseinkre, rokonainkra, ismerőseinkre és barátainkra emlékezünk, akik már nincsenek köztünk. Ezeken a napokon nagyon sokan keresik fel szeretteik sírját a temetőkben. Ez idő tájt többet gondolkodunk életről és halálról, illetve azon, hogy egyáltalán létezik-e bármi árnyékvilágunkon kívül? Ilyentájt talán azok is többet gondolkodnak ezeken a nagy kérdéseken, akik egyébként ritkán járnak templomba vagy kevésbé vallásosak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy korábban, a magyarországi németek életében is alapvető szerepet játszott a vallásosság.

 

 

 

 

 

Continue reading “Zumpf András: Tekints fel a keresztre!”

Busa Mónika: Hartai bútorok

A könyv borítója

Az ember már az őskortól fogva gyakran törekedett arra, hogy használati tárgyait esztétikai értékkel ellátva valódi műalkotásokká varázsolja. A magyarországi németeket régen egyszerűnek, takarékosnak és szorgalmasnak jellemezték, sőt –más nemzetiségűekhez képest bizonyos túlzással élve – aszkéta életmódú embereknek tartották. Ez különösen jellemző volt étkezési szokásaikra és mindennapi öltözetükre, azonban az építészetükre és használati tárgyaikra nem. Jó példái ennek a „magyarországi német építészet gyöngyszemeként” aposztrofált Fekeden fellelhető házak vagy a színesre festett hartai bútorok is. Utóbbiakról minden elmondható, csak az nem, hogy a magyarországi német kézműves mesterek az előállításuknál fukarkodtak volna azok díszítésével.

 

 

 

 

 

Continue reading “Busa Mónika: Hartai bútorok”

Pettinger-Szalma Vendel- Szalma Balázs (szerk.): Egy hajdanvolt német település a főváros árnyékában II.

A könyv borítója

A Magyarországi Németek Könyvtárának állományában található helytörténeti gyűjtemény háromszáznál is több, különféle helytörténeti kiadványával, illetve azok ötszáznál is több példányszámával egyike legnagyobb gyűjteményeinknek. Az eddig tizenkét polcot kitevő, egyre bővülő kínálatban megtalálható kiadványokban olvasóink szinte az összes magyarországi német településről megtudhatnak valamit. Számos közülük a helytörténeti monográfiák, mások az ún. Heimatbuch-ok közé sorolhatóak. A gyűjteményben olyan művek is helyet kaptak, melyek szórakoztató interjúkkal örvendeztetik meg az olvasókat, másokat pedig helytörténeti olvasókönyvként definiálhatunk. A tanulmány- és konferenciakötetek inkább egy-egy speciális témakört dolgoznak fel, esetükben ritkábban szerepel fő témaként egy adott település.

 

 

 

 

 

Continue reading “Pettinger-Szalma Vendel- Szalma Balázs (szerk.): Egy hajdanvolt német település a főváros árnyékában II.”

Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés

A könyv borítója

A településeken megtalálható különféle magyarországi német hagyományok megőrzéséhez „csupán” egy lelkes, aktív helyi közösségre van szükség, és máris biztosított azok fennmaradása. Amennyiben megfelelő dokumentáció is fellelhető vagy még élnek a kortanúk, bizonyos népszokásokat újra lehet „tanulni”, ezáltal újjá lehet éleszteni. Azonban nemcsak a népszokások, hanem a helyi dialektusok is egyedülállóak. A németek betelepülését követően idővel minden egyes településen olyan helyileg specifikus nyelvjárás alakult ki, amelyet gyakorlatilag a világon sehol másutt nem beszéltek, csak az adott közösségben.

 

 

 

 

 

Continue reading “Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés”

Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron

A könyv borítója

A tavasz eljövetelével évről évre tanúi lehetünk a természet téli álomból való újjászületésének, ébredésének. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik több ünnep mellett a húsvét is, mely az egyházi év csúcspontja is egyben. A magyarországi németek életében a vallásosság mindig identitáserősítő és fontos szerepet játszott. A húsvéti egyházi ünnepkörhöz számos húsvéti szokásuk is kapcsolódik. Ezek közül sok még az idők próbáját is kiállta – elég csak az elűzetések következtében felbomló, korábban zárt faluközösségekre gondolnunk -, így még ma is gyakorolják őket. Az egyik legismertebb ilyen magyarországi német népszokás a bólyi Emmausz-járás, melyet több mint 150 éve megszakítás nélkül ünnepelnek. A sváb hagyományt 1996-tól a Baranya Megyei Értéktárban, 2011 óta pedig a Magyar Értéktár országosan elismert hungarikumai között is megtaláljuk.

 

 

 

 

Continue reading “Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron”

Bächer Iván: Az elhagyott falu

A könyv borítója

Die Deutschen in Ungarn – eine Landkarte mit den deutschen Ortsnamen (Németek Magyarországon – térkép német helységnevekkel) címet viselő térkép a Magyarországon élő németek által használt helység- és földrajzi neveket kívánja megismertetni, valamint áttekintést ad a 2011-es népszámlálás adatairól, a hazai németség kulturális és oktatási intézményeiről (2014-es adatok alapján) és a 2014-es választások után alakult német nemzetiségi önkormányzatokról. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a többi, zöld körrel jelölt magyarországi német településtől eltérően citromsárga körrel jelöltek is szerepelnek rajta. Ezeknek ma már nincs számottevő sváb lakossága, vagy a 2011-es népszámlálás alapján nincs róluk adat. Esetükben az 1941-es népszámlálás még tíz százalék feletti sváb lakosságot mutatott, illetve évszázadokon keresztül – legtöbbjük esetében egészen a második világháborút követő elűzetésig – túlnyomórészt magyarországi németek lakták őket.

 

 

 

 

 

Continue reading “Bächer Iván: Az elhagyott falu”

Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts

A könyv borítója

A Duna-menti svábok – így a magyarországi németek – eredményes letelepítésének és későbbi hatékony gazdasági gyarapodásának a feltétele a – nemcsak a telepítési területeken fennálló, hanem az egész országra kiterjedő – béke általi stabilitás volt. Ez a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke és az oszmánokkal kötött 1718-as pozsareváci béke révén következett be. A legtöbb történészek által írt magyarországi németek történetét taglaló munkában a hangsúly gyakran inkább a telepítések okaira és körülményeire, mint azok előfeltételeire és előtörténetére helyeződik. Az Oszmán Birodalom európai uralma, annak nyugati hatalmakkal való háborús és békeidőbeli viszonya azonban nemcsak Európa és Magyarország, hanem a Duna-menti svábok és ezzel a magyarországi németek történetét is meghatározta.

 

 

 

 

 

Continue reading “Wolfgang Zimmermann, Josef Wolf (Hg.): Die Türkenkriege des 18. Jahrhunderts”

Genuss kennt keine Grenzen

A könyv borítója

Az összetartó faluközösségek a helyi közösségi élethez való aktív hozzájárulásukkal a magyarországi német népcsoport egészét nézve is kulcsszerepet játszanak a nemzetiség folyamatos, országos szintű fennmaradásában. A különféle tánc- és kultúrcsoportok, baráti körök és egyesületek a hagyományápolásban, az identitásőrzés szempontjából nélkülözhetetlen tényezők. Jó példája egy ilyen összetartó sváb faluközösségnek a tarjáni, melyről a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat közönsége 2017 decemberében is megbizonyosodhatott. A tarjáni magyarországi német közösségi- és kultúrélet fontos alkotóeleme a németországi Hessen tartománybeli Staufenberggel való testvértelepülési kapcsolat is. Hogy eddig mennyire gyümölcsöző volt ez, azt az is jól bizonyítja, hogy megkötésének 2020-ban volt a harminc éves jubileuma.

 

 

 

 

 

Continue reading “Genuss kennt keine Grenzen”

Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek

A könyv borítója

Az ember fiatal korában természeténél fogva kétségkívül játékos lény. A játék a gyermekek számára a szocializációban, az individuális tulajdonságok kibontakoztatásában, illetve különböző készségek elsajátításában, tulajdonképpen a felnőtté válásban is különösen fontos szerepet tölt be. Modern korunkban a digitalizáció, az internet és az okostelefonok egyre elterjedtebb használata sok mindent, így a gyermekek szokásait, illetve a körükben elterjedt játékok fajtáit is megváltoztatta. A XXI. században egyre több időt töltenek digitális és online játékokkal, valamint online kommunikációval, mindezt zárt térben, egyre kevesebb mozgással. A szűkebb térben való játék, a nagymozgások hiánya később még bizonyos rendellenességeket okozhat, a gyermekek pszichoszociális fejlődését is korlátozhatja. Az ilyen jellegű problémák okai korábban gyakorlatilag nem léteztek.

 

 

 

Continue reading “Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek”

Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok

A könyv borítója

A magyarországi németek néprajza iránt érdeklődők viszonylag könnyen találnak a Magyarországi Németek Könyvárának állományában olyan könyveket, melyek népdalokkal, gyerekmondókákkal, szólásokkal, egyházi ünnepekkel vagy az egykori paraszti élet mindennapjaival foglalkoznak. A kíváncsi olvasóban akkor sem támadhat hiányérzet, ha különféle magyarországi német települések nyelvjárásaival, gasztronómiájával vagy tárgyi kultúrájával szeretne ismerkedni. A hagyományos népi gyógyászat vagy azok módszerei esetében azonban kicsit többet kell kutatni, ugyanis az azokkal kapcsolatos tanulmányok, leírások inkább a helytörténeti munkákban, az ún. Heimatbuch-okban vagy néprajzi tanulmánykötetekben jelentek meg. Például a 2006-ban kiadott Szavak szivárványa című kötetben megtalálhatjuk Kustár Rozália népi gyógyításról szóló tanulmányát is a hartai magyarországi németek és dunaegyházi szlovákok vonatkozásában.

 

 

 

 

Continue reading “Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok”