
Sokféle önéletrajz létezik. Némelyek a magánéletet hangsúlyozzák ki, mások a szakmai életpályát. Buzási Miklós professzor könyve egyik aspektust sem hagyja figyelmen kívül.
Continue reading „Wilfried Kniesel: Donauschwäbische Familiengeschichtsforschung”
Egy nyelv története érdekes lehet, de a nyelvészeti tankönyvek többnyire túl szárazak a laikusok számára. Az itt bemutatott könyv tudományosan helytálló és egyúttal élvezetes olvasmány.
Continue reading „Kirstin Casemir – Christian Fischer: Deutsch. Die Geschichte unserer Sprache”
Csaknem 70 évvel a németek elűzése után még mindig nem közismert a tragédia története. Ez Németország esetében is igaz. A könyv az eseményeket egy kívülálló szemével, azaz a lehető legobjektívebb módon mutatja be.
Continue reading „R.M. Douglas: „Ordnungsgemäße Überführung””
“Sok boldogságot” – kívánjuk gyakran ismerőseinknek. Sok boldogságot tartalmaz ez a könyv is, amely valóban az életöröm lexikonja.
Continue reading „Rudolf Walter (szerk.): Das Glück liegt auf der Hand”
Márai Sándor a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója. A gyertyák csonkig égnek talán legismertebb műve a kassai születésű, szász származású szerzőnek.
Continue reading „Márai Sándor: Die Glut / A gyertyák csonkig égnek”
Az utóbbi időben számos, eltérő színvonalú helységmonográfia jelent meg. Kevés azonban olyan alapos és átfogó publikáció, mint Bereznai Zsuzsanna és Schőn Mária könyve.
Continue reading „Bereznai Zsuzsanna – Schön Mária: A hajósi sváb parasztság mentalitása”
Minél előbb tudatossá válik a gyerekekben nemzetiségi azonosságtudatuk, annál nagyobb rá az esély, hogy népcsoportjuk nyelve és kultúrája fennmarad. A kisebbségügy problémáit azonban nem egyszerű feladat elmagyarázni nekik. Olyan médiumra van ehhez szükség, amit kedvelnek: például egy képregényre.
Continue reading „Malo Louarn: Der Schmierflink von Panatesien”