Három generáció

a könyv borítója

A legelső magyarországi német elűzötteket szállító vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről. Január 19-ét pedig 2012-ben a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. A 76 évvel ezelőtti tragikus esemény csupán a kezdete volt az ország különféle régiójában és településén élő több százezer magyarországi német származású ember elűzetésének, mely csupán 1948-ban ért véget. A vagyonelkobzásokról, jogfosztásokról és elűzetésekről sokáig nem szabadott beszélni. Ezen sorscsapások feldolgozása és dokumentálása csak az 1980-as évek végén kezdődött el.

 

 

 

 

 

Continue reading “Három generáció”

Wenn i aus Tarian ausi kai. Tarjáni német népdalok

A könyv borítója

A zenélés és az éneklés mindig is a magyarországi németek legkedveltebb tevékenységei közé tartoztak. Szinte nincs is olyan településük, ahol ne létezett volna legalább egy zenekar. A különféle dalok éneklése a mindennapokból, így az ünnepnapokból sem hiányozhatott. A közös éneklés nagyban hozzájárult az összetartó, erős faluközösségek létrejöttéhez is, melyek a helyi magyarországi német identitást erősítették és a hagyományok továbbélését is biztosították. Arról, hogy Tarjánban a XXI. században is egy ilyen virágzó közösség él, a Zentrum-Programme im HdU közönsége már 2017-ben megbizonyosodhatott az In Tariaan dahaam című album bemutatása révén. A 2020-ban Genuss kennt keine Grenzen címmel kiadott szakácskönyv is erre enged következtetetni.

 

 

 

 

 

Continue reading “Wenn i aus Tarian ausi kai. Tarjáni német népdalok”

Kultúrák találkozása a Völgységben

A könyv borítója

Magyarország változatos történelme és geopolitikai helyzete is ahhoz vezetett, hogy az ország az államalapítás óta folyamatosan többnemzetiségű lakossággal rendelkezett. Figyelemreméltó, hogy az országon belül vannak olyan teljes kistérségek, melyek a középkortól egészen napjainkig megőrizték ezt a sokszínűséget. Ezek közé sorolható a Völgység is, melynek történelme során etnikai összetételét illetően két nagyobb változás figyelhető meg. Az első a török uralom alatt és annak végén következett be, amikor többek közt a harcok következtében a magyar lakosság száma jelentősen csökkent és helyükbe szerb, illetve német telepesek érkeztek benépesítve ezzel a Völgység területét. A Völgység ezáltal a magyarországi németek által legsűrűbben lakott régiójává vált az országnak. A másik nagyobb etnikai változás a XX. század közepén ment végbe, amikor magyarországi németek ezreit űzték el, helyükre pedig bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek.

 

 

 

 

 

Continue reading “Kultúrák találkozása a Völgységben”

Kollár-Klemencz László: Öreg Banda

A könyv borítója

Az utóbbi években több történelmi szakkönyv mellett olyan prózai művek is megjelentek, melyekben a magyarországi németek történelme más szempontból és célból került feldolgozásra. Ezek egyes emberek, családok vagy települések történetét tematizálják, vagy bizonyos korszakokat dolgoznak fel. Így megjelentek különféle életrajzi írások, illetve családregények is, melyek a múltat személyes nézőpontból ábrázolják. A családregények szubjektivizmusa az olvasót gyakran intim, meghitt hangulatba juttatja, különleges olvasmányélményt nyújtva neki.

 

 

 

 

 

Continue reading “Kollár-Klemencz László: Öreg Banda”

Monika Jäger Manz: Ich reim’ dir was!

A könyv borítója

Népcsoportunk megmaradását illetően a legfontosabb célok között szerepel a német nyelv megtartása, illetve elsajátításának elősegítése. Manapság igen kevés azon magyarországi német gyermekek száma, akik a nyelvet a szülői ház falai közt sajátítják el. Nyelvjárásaink utolsó beszélőikkel együtt halnak ki. Így sok szülő gyakorlatilag csak a különféle oktatási intézmények pedagógusaira és/vagy bizonyos szintű nyelvtudás birtokában a különféle internetes tartalmakra, illetve nyelvtanulást elősegítő könyvekre támaszkodhat otthon.

 

 

 

 

 

Continue reading “Monika Jäger Manz: Ich reim’ dir was!”

Réti Andrásné: A kakasdi sváb konyháról

A könyv borítója

A gasztronómia iránt érdeklődők nagy örömére számos ún. Heimatbuch-ban kerültek lejegyzésre a magyarországi németek egykori, adott településre jellemző étkezési szokásai, receptjei. Legnagyobb örömükre mégis az szolgálhat, hogy az utóbbi évtizedekben több magyarországi német szakácskönyv is megjelent, ily módon reprezentálva az ország különböző településeinek konyhaművészetét.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Réti Andrásné: A kakasdi sváb konyháról”

Thomas Becker: Durch die Hölle. Nach einer wahren Begebenheit

A könyv borítója

A második világháború vége és az ország felszabadítása nem mindenki számára hozott békét, hiszen ezek az események magyarországi németek százezrei számára sorscsapások sokaságának kezdetét jelentették. A népcsoporthoz tartozók tömegeit sújtotta a Szovjetunióba, malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, a jogfosztások és az elűzetések tragédiája. Az elűzetések során a legbrutálisabb módon elkövetett eljárások közé Bodor György telepítési kormánybiztos Tolna megyei rémtettei tartoztak.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Thomas Becker: Durch die Hölle. Nach einer wahren Begebenheit”

Matthias Grecht / geboren am 8. Mai 1920

A könyv borítója

Egy ország történetét – így népcsoportunkét is – értelmezhetjük úgy, hogy tulajdonképpen egyéni sorstörténetek összességéből tevődik össze, melyeket az egyes emberek döntései, illetve országos szintű politikai döntések is meghatároznak. Tehát ha a történelmi összefüggéseket, egy országban, településen vagy családban fennálló viszonyokat szeretnénk mélyrehatóbban megismerni, érdemes az egyes emberek sorsával is foglalkoznunk.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Matthias Grecht / geboren am 8. Mai 1920”

Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800

A könyv borítója

A Duna térségét illetően mind a folyó, mind az újonnan épült autópályák és más közlekedési útvonalak által az 1989/90-es rendszerváltozás óta egyre jobban Európa „összenövő-összefüggő” kulturális és gazdasági nagytérsége jut az ember eszébe. A rómaiak idején a Duna inkább a határt jelentette, mely politikai, gazdasági és részben kulturális téren választotta el egymástól a régió népeit, de a török uralom idején is gyakran volt különféle csaták tanúja. Ezen harcok közül néhány az európai történelem nagy fordulópontjai is voltak egyben. A Habsburg Birodalom hatalmi terjeszkedése délkelet felé az 1683-as Bécs törökök általi megszállását megszüntető kahlenbergi csatával kezdődött. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen a Habsburgok birodalmának dunai monarchiává alakulása is.

 

 

 

 

 

Continue reading “Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800”

Wéber Krisztina: Hoztam utat

A könyv borítója

Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.

Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Wéber Krisztina: Hoztam utat”