Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár

A könyv borítója

Vajon mit kellene megmentenünk a magyarországi németek múltjából, mit lehet manapság újra élővé tenni, miből áll a mai identitás? Kérdések, melyekre valószínűleg mindenki máshogyan tudna válaszolni. A táncok, a zenedarabok és a dalok szerencsére viszonylag jól megmaradtak napjainkra is. Csaknem minden, amit a kultúrházak színpadjain az 1950-es évektől a rendszerváltozásig megtűrtek és bizonyos mértékig támogattak is, máig megmaradt. A helyi nyelvjárás nyilvános használatára a szocialista rendszer lazulásával az volt a jellemező, hogy ugyan tiltva nem, de mondhatni teljesen tűrve sem volt. Bizonyos érzékkel és előképzettséggel a zenét, a táncot, a gyermekjátékokat és a mondókákat, a népszokásokat, de még a hagyományos ételek megfőzését is napjainkban akadályoktól mentesen lehet megtanulni. Ehhez kottákra, a koreográfiák felvételeire, a szokások és a receptek leírásaira, korabeli fotókra, illetve néhány óra vagy hét gyakorlásra van szükség. Még könnyebb a dolgunk, ha még élnek azok, akik ezeket személyesen is be tudják tanítani. A nyelvjárás esetében sokkal nehezebb lenne a dolgunk, ugyanis ahhoz sokkal több erőfeszítésre és időre lenne szükség, illetve bizonyos nyelvi közeg is szükséges hozzá. Continue reading “Ivanicsné Szing Mária et al. (szerk.): Móri Német Tájszótár”

Saarer Liederbuch

A könyv borítója

Alte Volks- und Kirchenlieder

Azoknak, akik számára fontos a magyarországi német identitás megélése – legyen szó nyelvjárási szókincsről, szólásokról, népviseleti darabokról, táncokról, tradicionális receptekről, szokásokról vagy régi tárgyakról, mindig nagyon örvendetes, ha sikerül igazi kincseket megmenteni az ősök hagyatékából. Ugyanez az öröm tapasztalható, amikor a már csak idős emberek által énekelt dalok kottáinak és szövegeinek dokumentációjáról van szó, hogy azokat könyv formájában mindenki számára elérhetővé tegyék.

 

Continue reading “Saarer Liederbuch”

Hartyáni szakácskönyv

A könyv borítója

Az utóbbi évtizedekben számos, különféle településen működő helyi közösségnek köszönhetően sok mindent megmentettek a sváb múltból. Így jelenhettek meg többek közt olyan könyvek is, amelyek helyi énekeket, mondókákat, szokásokat, nyelvjárási szavakat vagy archív fotókat tartalmaznak, illetve mutatnak be, megmentve azokat a jövő számára, egyben a kíváncsi olvasóközönséget is megörvendeztetve. Ezekhez sorolhatóak azok a szakácskönyvek is, melyek nemcsak recepteket, hanem egykori helyi vonatkozású étkezési szokásokat is dokumentálnak. Gyakran az a nagy kérdés, mit tudunk még vajon a múltból mindennapjainkba átemelni, hogyan tudjuk megélni magyarországi német identitásunkat? Az eltűnőben lévő nyelvjárást már nem lehet visszahozni, a viselet mindennapossá tétele szintén irreális gondolat. Egykori ételeket viszont sokkal könnyebben varázsolhatunk a tányérunkra, ez magyarázza ezen szakácskönyvek népszerűségét is. Nem is csoda, hogy ezek a könyvek szinte a megjelenésekor elfogynak.

Continue reading “Hartyáni szakácskönyv”

So sangen sie in den dreissiger Jahren

Lieder und Sprüche, vorgetragen von Frauen aus Császártöltés und aus Katymár

A könyv borítója

Az 1980-as évek végén, de különösen a rendszerváltozást követően nyílt meg jelentősen annak a lehetősége, hogy a „nyugati” német nyelvterületeken működő – főként az NSZK és Ausztria – intézetei részéről bizonyos, a magyarországi németeket érintő kutatások jelentősebb támogatást élvezhessenek, illetve azok akadálymentesebben megvalósulhassanak. A terepkutatás körülményei akkoriban még sokkal jobbak voltak. A rendszerváltozás körüli időszakban még sok olyan magyarországi német élt, akiknek a hagyományok és a szokások gyermek- és ifjúkoruk mindennapjait jelentették, amikor a népzene és a népdal nem a színpadon, hanem otthon, az utcán és a földeken csendült fel.

 

 

Continue reading “So sangen sie in den dreissiger Jahren”

Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén

A könyv borítója

A gazdag szakirodalomnak hála, ma már könnyű dolgunk van a magyarországi németekkel kapcsolatos ismereteink bővítését illetően, legyen szó akár a történelemről, a nyelvről, szokásokról, népviseletről, néptáncról vagy az étkezési szokásokról. A népcsoport a második világháború végéig viszonylag jól meg tudta őrizni nyelvét, identitását és tárgyi kultúráját is. Ugyanakkor a betelepítéstől kezdve Magyarország más nemzetiségeivel az évszázadok során bizonyos kulturális keveredés és kölcsönhatás is megállapítható. Emellett a fejlődés és a változás az élet minden területére kiterjedt, elég csak az őshazából hozott viseletre, nyelvjárásra vagy gasztronómiára gondolni. Gyakran örök kérdés marad, hogy mi volt ezek közül az „eredeti, a hamisítatlan vagy a valódi”.

 

 

Continue reading “Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén”

Arndt Künnecke: Der Schutz von Minderheiten in Ungarn nach dem Nationalitätengesetz von 2011

A könyv borítója

A mindennapokban szinte sosem gondolunk arra, hogy egy jogállamban – mint a mienk is – a lehetőségeink kereteit a polgári társadalomban a mindenkori jogszabályok határozzák meg. A jog képviselőivel is többnyire csak szerződéskötések és adásvételek esetén találkozunk. Egy jogterület megemlítésekor pedig inkább jut eszünkbe a büntető-, mint a közlekedési, a gazdasági vagy éppen az építési jog. Ha jobban belegondolunk, életünk minden területén a kereteket törvények alkotják. Ugyanez érvényes népcsoportunkat illetően is, hiszen a mindenkori kisebbségi törvények alkotják minden területre vonatkozóan a korlátokat és a lehetőségeket is, elég csak a helyi és országos önkormányzatok alapítására, a nemzetiségi intézmények és sajtó működésére gondolni. Sőt a nyelvhasználatra is hatással lehetnek, nemcsak magán, hanem helyi, regionális és országos szinten is.

 

Continue reading “Arndt Künnecke: Der Schutz von Minderheiten in Ungarn nach dem Nationalitätengesetz von 2011”

Iván Andrea – András Tiborné sz. Frits Mária (Szerk.): Hartai konyha – Hartauer Küche

A könyv borítója

A körülbelül 3200 lelket számláló Harta mintegy „magyarországi német szigetként a magyar települések közt”, Bács-Kiskun megyében a Duna mellett található. A község több szempontból is különleges. Ahogyan a legtöbb magyarországi német településen, így itt is csak egy itt megtalálható dialektus alakult ki. A protestáns lakosság nagy részét evangélikus, körülbelül negyedét pedig református németek alkották. Érdekes még az is, hogy a 18. században Tolna megyéből is érkeztek a településre protestáns németek. Közismertté ugyanakkor a híres hartai festett bútorok révén vált.

 

 

 

Continue reading “Iván Andrea – András Tiborné sz. Frits Mária (Szerk.): Hartai konyha – Hartauer Küche”

Friedrich Anna: Miért? Warum?

Egy jugoszláviai lágert túlélt
magyar-német asszony története

A könyv borítója

Az élet többször olyan helyzeteket produkál, melyek gyakran szerencsés véletlennek tűnnek. Ha azonban a jelen történéseit nyitott szemmel követjük, azok gyakran már nem is tűnnek annyira véletlenszerűeknek. Ehhez hasonló volt a Magyarországi Németek Könyvtára számára ennek a könyvnek a beszerzése is. A könyvtárosnak a reggeli munkába menet során egy budapesti buszmegállóban feltűnt, hogy egy hölgy egy a Magyarországi Németek Házában bemutatott könyvet olvas, mely a Bezdánból származó Mayer Antal élettörténetéről szólt. Beszédbe elegyedve a hölggyel kiderült, hogy ő szintén Bezdánból származik, illetve egy szintén a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó könyvet is írt. Így került pár héttel a beszélgetést követően egyenesen a szerző által a kötet tiszteletpéldányként a könyvtár állományába.

 

 

Continue reading “Friedrich Anna: Miért? Warum?”

Maria Erb, Maria Wolfart (Hg.): In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können

A könyv borítója

„A magyarországi német irodalom állócsillaga” – Koch Valériát mint költőnőt a germanista Szabó János szavaival jellemezhetjük a leglényegretörőbben.
Koch Valéria sajnos nagyon korán, 49. életévében hunyt el Budapesten, 1998-ban. A napvilágot 1949-ben látta meg Szederkényben. 2019-ben lett volna tehát 70 éves, mely kapcsán emlékév keretében emlékeztek meg róla. Az eseménysorozat már 2018-ban, halálának 20. évfordulója alkalmából megkezdődött egy a Magyarországi Németek Házában megtartottkiállításmegnyitóval egybekötött megemlékezéssel. A rendezvényt „Koch-Tour“ projektnéven a rákövetkezendő hónapokban több helyszínen is megtartották. A Magyarországi Német Színház Valéria verselt világa című előadásávalcsatlakozott az emlékévhez, melyet végül ennek az emlékkönyvnek a kiadása tett igazán emlékezetessé.

 

Continue reading “Maria Erb, Maria Wolfart (Hg.): In memoriam Valeria Koch, die es hätte geben können”

Zsolt K. Lengyel, Ralf Thomas Göllner, Wolfgang Aschauer (Hgg.): Ungarn, Deutschland, Europa

A könyv borítója

Einblicke in ein schwieriges Verhältnis

Köztudottan Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Ugyanakkor több mint 1000 év távlatában a két ország nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan, politikailag, és gazdaságilag is szorosan összekapcsolódik. A magyarországi németeknek a Németországgal való mindenkori kapcsolat rendkívül nagy jelentőséggel bír, mert az akár a népcsoport létére is messzemenően kihathat.

 

 

 

Continue reading “Zsolt K. Lengyel, Ralf Thomas Göllner, Wolfgang Aschauer (Hgg.): Ungarn, Deutschland, Europa”