Einblicke in ein schwieriges Verhältnis
Köztudottan Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Ugyanakkor több mint 1000 év távlatában a két ország nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan, politikailag, és gazdaságilag is szorosan összekapcsolódik. A magyarországi németeknek a Németországgal való mindenkori kapcsolat rendkívül nagy jelentőséggel bír, mert az akár a népcsoport létére is messzemenően kihathat.
A „Schwäbische Türkei”, azaz Sváb-Törökország egyike Magyarország svábok által legsűrűbben lakott régióinak. A területen, melyen három megye, Tolna, Somogy és Baranya osztozik, számos sváb település található. Ezek egy tömbben helyezkednek el és korábban összefüggő német nyelvszigetet alkottak. Így nem csoda, hogy a Sváb-Törökország magyarországi német településeiről már számos monográfia és úgynevezett „Heimatbuch” jelent meg.
Continue reading “Dr. Erdődy Gyula: Görcsönydoboka (Ketsching) története”
A 21. században pedagógiai szempontból igen fontos szerepet játszanak az iskolai projektek, hiszen azokban feltétel a tanulók cselekvő részvétele, illetve jelentősen elősegítik a tanulási képességek fejlesztését is. Közösségépítő, identitáserősítő funkcióit a magyarországi német oktatási intézményekben is felismerték. Jó példáját láthatjuk ennek az Abgedreht! – Magyarországi Német Ifjúsági Filmünnepen vagy a TrachtTag-on való aktív, és egyre növekvő részvétel kapcsán.
Continue reading “Wir sprechen Deutsch – Projekt des Valeria-Koch-Bildungszentrums 2018”
A vallásosság a magyarországi németek életében mindig is alapvető és identitáserősítő szerepet játszott. A különféle kegyhelyekre irányuló zarándoklatok hagyománya a középkorból eredeztethető. Szűz Mária tisztelete nemcsak a magyar katolikusok, hanem a magyarországi németek között is igen elterjedt volt. A Máriabesnyőre, Máriakéméndre, Máriagyűdre, sőt még az ausztriai Máriazellbe tett zarándoklatok is mind a mai napig meghatározó szerepet játszanak a magyarországi németek vallási életében.
Continue reading “Salamin András – Herein Mária (szerk.): Makkos Mária – Maria Eichel”
A Magyarországon élő nemzetiségek, így a magyarországi németek számára is igen örvendetes az olyan kiadványok megjelenése, melyek a gyermekek nyelvelsajátítását, nyelvi nevelését, hagyományápolását segítik elő. Ezek gyakran nemcsak az óvodai nevelés során, hanem családi körben is igen jól használhatóak.
Continue reading “Bódiné Palyóv Edit (Szerk.): Korbflechter Lied”
Helytörténeti monográfiákból, vagy az ún. Heimatbuch-okból az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat egy település múltjáról, annak korábbi lakóiról, még a szokásokról, mindennapokról, illetve akár a helyi gasztronómiáról is.
Bólyról, a magyarországi német kisvárosról, melyet 1950 előtt még Németbólynak neveztek, könyvtárunkban két monográfia is található (Geschichte der Grossgemeinde Német-Bóly; Bóly 1093-1993). Állományunk részét képezi a Deutsche Auswanderer in Ungarn című szakkönyv is, mely a bólyi uradalom területére történő 18. századi német betelepítésről szól. Ez a három könyv igen jól kiszolgálja a kisváros története iránt érdeklődőket. Egy település múltja azonban nem csak általános történeti adatokból tevődik össze, hiszen történelmét annak lakói írták.
Continue reading “Rózsás József – Vajta László: Nevezetes németbólyi lakóházak”
A sajtó általában a mindennapjainkban, de a kisebbségek önmeghatározásában, reprezentációjában és identitásőrzésében is igen fontos szerepet játszott, illetve játszik mind a mai napig. A magyarországi németek korábban soha nem voltak annyira kitéve az asszimilációnak, mint a szocializmus időszakában. Ma már jól ismerjük ennek okait. Mégis a magyarországi németekkel szembeni szigorú kisebbségi politika bizonyos mértékű enyhülését figyelhetjük meg 1956 után. Ugyanez a kisebbségi médiumokra is kihatással volt, legalábbis ha azt vesszük figyelembe, hogy azok egyáltalán létezhettek.
Geresdlak országosan is ismertté vált az évente megrendezésre kerülő Gőzgombóc Fesztiváljának köszönhetően. A magyarországi német település Német Önkormányzatának hála az utóbbi években a falu gazdag gasztronómiáját két könyvecskében is dokumentálták. Az Omas Speisen 2 című kiadvány utolsó oldalain az étkezési szokásokkal összefüggő nyelvjárási mondókákat találunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a település még sok nyelvjárási kincset rejtegethet.
Continue reading “Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…”
Január 19-ét egy 2012. évi parlamenti döntés alapján a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. 1946-ban éppen ezen a napon indították az első szerelvényt az elüldözöttekkel Németországba. A rendszerváltozást követően számos diplomamunkát és több tanulmányt írtak a témában, melyeket jórészt történészek publikáltak. Habár a szépirodalom berkein belül is sok minden feldolgozásra került, viszonylag kevés olyan regény jelent meg, melyek fő témaként a magyarországi németek sorsát vagy elűzetését veszik alapul.
Continue reading “Stefan Raile: Von Vaskút nach Görlitz oder Sehnsucht nach Schneewittchen”
Herend elsősorban a porcelánmanufaktúrája által vált világhírűvé. A település sváb vonatkozású múltja és jelene valószínűleg kevésbé ismert. Akik a Zentrum-Programme im HdU programsorozat 2016. december 14-ei rendezvényén részt vettek, minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy Herenden és környékén a betlehemezés (Christkindlspiel) régi hagyományát napjainkban is ápolják. Az est során a közönség a bakonyi svábok karácsonyi finomságait is megkóstolhatta. A kulináris élmény alapján könnyen lehetett arra következtetni, hogy az ottani magyarországi német konyha más ünnepek kapcsán is – mint például húsvét, újév vagy farsang – még számos különlegességet tartogat az ínyencek számára.
Continue reading “Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről”