Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…

A könyv borítója

Geresdlak országosan is ismertté vált az évente megrendezésre kerülő Gőzgombóc Fesztiváljának köszönhetően. A magyarországi német település Német Önkormányzatának hála az utóbbi években a falu gazdag gasztronómiáját két könyvecskében is dokumentálták. Az Omas Speisen 2 című kiadvány utolsó oldalain az étkezési szokásokkal összefüggő nyelvjárási mondókákat találunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a település még sok nyelvjárási kincset rejtegethet.

 

 

 

 

 

Continue reading “Maria Erb und Margit Schulteisz (Hrsg.): Haja, baja, Khessje…”

Stefan Raile: Von Vaskút nach Görlitz oder Sehnsucht nach Schneewittchen

A könyv borítója

Január 19-ét egy 2012. évi parlamenti döntés alapján a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánították. 1946-ban éppen ezen a napon indították az első szerelvényt az elüldözöttekkel Németországba. A rendszerváltozást követően számos diplomamunkát és több tanulmányt írtak a témában, melyeket jórészt történészek publikáltak. Habár a szépirodalom berkein belül is sok minden feldolgozásra került, viszonylag kevés olyan regény jelent meg, melyek fő témaként a magyarországi németek sorsát vagy elűzetését veszik alapul.

 

 

 

 

Continue reading “Stefan Raile: Von Vaskút nach Görlitz oder Sehnsucht nach Schneewittchen”

Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről

A könyv borítója

Herend elsősorban a porcelánmanufaktúrája által vált világhírűvé. A település sváb vonatkozású múltja és jelene valószínűleg kevésbé ismert. Akik a Zentrum-Programme im HdU programsorozat 2016. december 14-ei rendezvényén részt vettek, minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy Herenden és környékén a betlehemezés (Christkindlspiel) régi hagyományát napjainkban is ápolják. Az est során a közönség a bakonyi svábok karácsonyi finomságait is megkóstolhatta. A kulináris élmény alapján könnyen lehetett arra következtetni, hogy az ottani magyarországi német konyha más ünnepek kapcsán is – mint például húsvét, újév vagy farsang – még számos különlegességet tartogat az ínyencek számára.

 

 

 

 

Continue reading “Arnold Mária: Étkezési szokások és ételek Herendről”

Andreas Schmidt-Schweizer (Hrsg.): Die politisch-diplomatischen Beziehungen der Wendezeit 1987-1990

A kelet- és kelet-közép-európai blokk országainak az 1980-as évek végén végbemenő, a szocialista rendszereiket érintő felbomlási folyamatait röviden rendszerváltozásnak nevezzük, amit Európa XX. századi történetének egyik legizgalmasabb periódusai közé sorolhatunk. Ugyanezt Magyarországon is megtapasztalhattuk, ami a magyarországi németek kulturális autonómiájának kiépítésében jelentős lehetőségeket teremtett. Ebben meghatározó szerepet játszott és játszik a mai napig az NSZK anyagi, politikai és kulturális támogatása.

 

 

 

 

Continue reading “Andreas Schmidt-Schweizer (Hrsg.): Die politisch-diplomatischen Beziehungen der Wendezeit 1987-1990”

Erna Piffl: Deutsche Bauern in Ungarn

A könyv borítója

A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német településen a hagyományok évszázados átörökítésének folyamatossága az elűzetések és a jogfosztások következtében megszakadt. Idővel szinte teljesen eltűnt a népviselet és a nyelvjárás használata is. Ezért is értékes és fontos egy-egy, a háború előtt megjelent kutatási dokumentáció vagy tanulmány újbóli kiadása.

 

 

 

 

 

Continue reading “Erna Piffl: Deutsche Bauern in Ungarn”

Albert M. Maurer: Die Schwarze Flucht

A könyv borítója

A Duna-menti svábok a titói Jugoszlávia születése idején zajlott szenvedéstörténetének kutatásánál megkerülhetetlen téma a gádori haláltábor tragikus története, ahol a népcsoport tagjaiból több ezren vesztették életüket. A túlélők közül sajnos nagyon sokan vitték magukkal később a sírba borzalmas emlékeiket. A témában szerencsére viszonylag sok írás született köszönhetően több történésznek, kortársnak és a tematikát feldolgozó szerzőnek. Albert M. Maurer könyve is ide sorolható, mely kapcsán túlzás nélkül kijelenthető, hogy munkájával méltó emléket állított a valaha a Bánátot és Bácskát felvirágoztató Duna-menti sváboknak.

 

 

 

 

Continue reading “Albert M. Maurer: Die Schwarze Flucht”

Zsámboki Szabolcs: Népviselet Pilisvörösváron

A könyv borítója

Pilisvörösvár azon kevés települések egyike, ahol a magyarországi németeket nem sújtotta az elűzetés tragédiája. Ennek köszönhetően sok minden megmaradt a helyi sváb „örökségből”. Pilisvörösvár mára egy olyan magyarországi németek lakta kisvárosnak számít, ahol a hagyományápolás és a szokások továbbadásának folyamatossága nincs veszélyben. Egy dolog azonban – ahogy ez országszerte is megfigyelhető – szinte teljesen eltűnt, ez pedig a népviselet mindennapos használata.

 

 

 

 

Continue reading “Zsámboki Szabolcs: Népviselet Pilisvörösváron”

Frank Bauer: Vorstellungen von „Deutschtum“ in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts

A könyv borítója

Az úti beszámolók sajátsága, hogy legtöbbször az utazók szubjektív szemszögéből íródnak. Habár nem is mindig egy szélesebb közönségnek, vagy a nyilvánosságnak szánják őket, a különféle tudományágak kutatóinak fontos forrásanyagait jelenthetik. Az úti beszámolók segítségével az idegen utazók meglátásainak köszönhetően az olvasóban gyakran új perspektívák, látásmódok bontakoznak ki az útleírásban szereplő tájak lakóival, népeivel kapcsolatban.

 

 

 

 

 

Continue reading “Frank Bauer: Vorstellungen von „Deutschtum“ in Ungarn in Reiseberichten des 19. Jahrhunderts”

Paál Vince: A politika és a publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása

A könyv borítója

Ha olyan vezető személyeket kellene megemlíteni, akik a magyarországi németek történelmét a 20. század első felében jelentősen befolyásolták, akkor sokakban bizonyára Bleyer Jakab vagy Basch Ferenc neve merülne fel. Gratz Gusztáv személye sajnos azonban azok közé tartozik, akiknek az emlékét talán kissé méltatlanul kezeljük.

 

 

 

 

 

Continue reading “Paál Vince: A politika és a publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása”

Takács Gábor (szerk.): Császártöltési finomságok

A könyv borítója

Azt gondolhatnánk, hogy a 21. századra a családokban már nem divat a rendszeres, vagy a hétvégi főzés, mert az a ma emberétől túl sok időráfordítást igényel. Hiszen már a házilag készült alapanyagok előállítása, de még a beszerzésük is túl sok időbe, energiába kerülhet, ami túlzottan akadályozná az embert egyéb dolgai elintézésében.

 

 

 

 

 

Continue reading “Takács Gábor (szerk.): Császártöltési finomságok”