Két nap, két látogatócsoport

A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont diákjai keresték fel a HdU-t

Október 11-én Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Grund Lajos, a Zentrum irodavezetője, és Frei Nándor könyvtáros egy, a Koch Valéria Iskolaközpontból érkező harminc fős delegációt fogadott.

 

 

 

 

 

 

A diákok a könyvtárban is látogatást tettek

A tizedik osztályosok és kísérőik – Tóth-Rutsch Nóra és Büki Adél – megismerkedhettek a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár, valamint a magyarországi német hetilap történetével, munkájával és projektjeivel, majd megtekintették az NZ szerkesztőségét, illetve a Magyarországi Németek Könyvtárát is.

 

 

 

 

 

 

A látogatás egy, a fiatalok számára szervezett háromnapos tanulmányút első állomása volt. Az utazásuk során ellátogattak még Vértesboglárra, Csolnokra, Csákvárra, Felcsútra és Székesfehérvárra is.

 

Október 12-én Elte hallgatók érkeztek a HdU-ba

Másnap az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanár szakos  és a bachelor képzésben német nemzetiségi szakirányon tanuló hallgatói érkeztek tanáraik, dr. Erb Maria és Sós Gabriella kíséretében, hogy a hallgatók helyben ismerhessék meg a Zentrum és a Neue Zeitung, illetve a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége tevékenységét.

Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója és Schuth János NZ-főszerkesztő többek között a Magyarországi Nemetek Könyvtára által nyújtott kutatási és a HdU-ban végezhető gyakorlati lehetőségekről is beszámoltak nekik.

 

 

 

 

 

A hallgatók a könyvtárba is ellátogattak

A beszélgetést követően pedig a házban is körbenéztek, melynek keretében a tetőtérben levő könyvtárral is megismerkedtek.

 

 

 

 

 

 

 

A Magyarországi Németek Házát rendszeresen látogatják diákcsoportok, de a közeljövőben például ismét egy külföldi turistacsoport érkezik, akiket kifejezetten a magyarországi németek történelme érdekel.

 

Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei

A könyv borítója

A Völgység az ún. Sváb-Törökország területén található kistérség, melynek központja és egyben legnagyobb települése is a magyarországi németek betelepítése óta Bonyhád. A többi magyarországi német településterülethez képest a svábok által – a 71 százalékos összlakossághoz mért aránnyal – az ország legsűrűbben lakott régiójának számított. Helyzetük az 1945 utáni vagyonelkobzásokkal, elűzetésekkel, internálásokkal jelentősen megváltozott. A bukovinai és székelyföldi székelyek, valamint a történelmi Magyarország felvidéki területeiről, illetve messzebbi vidékeiről származó magyarok betelepítése jelentősen átrajzolta az egész térség etnikai összetételét. A népcsoportok együttélése a kezdeti időszakban igen nehéz volt. Gyakran előfordult, hogy a sváb házakban az egykori tulajdonos és családja kénytelen volt egy fedél alatt évekig együtt élni odatelepített magyar telepes családjával. Ez természetesen igen gyakran vezetett súrlódásokhoz. Idővel a népcsoportok kibékültek egymással, egyre több lett a vegyes házasság, és a békés együttélés lett jellemző rájuk.

 

 

 

 

Continue reading “Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei”

Fejezetek Mecseknádasd történelméből

A könyv borítója

Azoknak, akik a magyarországi német gyökereikkel szeretnének foglalkozni és olyan településről származnak, melynek a múltja jól feldolgozott és dokumentált, sokkal egyszerűbb dolguk van, mert így tudnak valamire támaszkodni, hiszen így könnyebben felfedezhetik saját családi gyökereiket is. Igen gyakori, hogy az élmény- vagyis a déd- és nagyszülői generációból sokan még gyermek- és ifjúkorukat ezeken a településeken töltötték, és végül vagyonelkobzás, elűzetés volt a sorsuk, illetve sokan már nem is élnek közülük. Megmaradt rokon nélkül ma már – „időben és térben távol az ősök szülőfalujától” – szinte csak a múltat dokumentáló könyvekre lehet támaszkodni, amennyiben például a saját gyermekeinknek szeretnénk valamiről mesélni.

 

 

 

 

 

Continue reading “Fejezetek Mecseknádasd történelméből”

Értékes adomány a Bleyer Jakab Közösségtől

Szeptember 29-én könyvtárunk állománya értékes adománnyal gazdagodott a Bleyer Jakab Közösségnek köszönhetően.

A Pester Lloyd régi lapszámaival gazdagodott a könyvtár

 

Az adomány a (naponta reggeli és esti lapszámokkal megjelenő) Pester Lloyd nevű napilap 1927-1937 közötti megjelenéseiből áll. Érdekes, ahogy a múló idő már az első betekintéskor nyomon követhető a lapokban: 1927-ben az árát a pengő magyar váltópénzében még Heller-ként tüntették fel, illetve fraktúrral nyomtatva adták ki a lapot, 1937-ben már fillérben adták meg az árát és latin betűkkel nyomtatták az újságot.

 

 

 

 

 

A bekötött Pester Lloyd évfolyamok

 

Sajnos az összesen 42 kötetből álló gyűjtemény nem teljes: hiányzik az 1935-ös és 1936-os évjárat, illetve az 1932-es és 1937-es évfolyamok hiányosak. Ettől függetlenül biztosan nagy haszonnal forgatják majd a jövőben a Magyarországi Németek Könyvtárába ellátogató érdeklődők, illetve kutatók.

 

 

 

 

 

Köszönjük a Bleyer Jakab Közösségnek és Kramm György elnök úrnak, valamint Bradean-Ebinger Nelunak az értékes adományt!

Katalin Hudi: Liesl und Franzl / Die kleine, große Hilfe / Matrosenleben

A nyelv a magyarországi német identitás egyik, ha nem a legfontosabb összetevője. A népcsoport a második világháborút követő évtizedekben elképesztő nyelvvesztést szenvedett el, mely még napjainkra is kihat. A német dialektusok közül sokat nem lehetséges megőrizni, mert azok sajnos lassan, de biztosan utolsó beszélőikkel együtt kihalnak. A német nyelvet manapság legtöbb esetben már csupán az óvodákban és iskolákban, gyakorlatilag mint idegen nyelvet tanítják és tanulják. Emellett a „régi világgal” a gyerekek szinte csak a népismeret órákon találkoznak. Számukra azonban az többnyire továbbra is nagyon idegen marad.

Az itt ajánlott, Hudi Katalin, a Herendi Német Önkormányzat elnöke által írt három színes, német nyelvű kis mesefüzet mindegyike igen alkalmas mind a nyelvi, mind pedig a népismereti órákon való használatra. A füzetek az olvasót egy sváb család egykori falusi életébe kalauzolják, amikor a hagyomány még a mindennapok része volt. Continue reading “Katalin Hudi: Liesl und Franzl / Die kleine, große Hilfe / Matrosenleben”