Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon

A könyv borítója

A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.

 

 

 

 

Continue reading “Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”

Bogdan wie es singt, spielt und tanzt

A kiadvány borítója

Egy könyvtár állományába nemcsak nagy formátumú szakkönyvek, nehéz tanulmánykötetek vagy lexikonok, hanem újságok, folyóiratok, sőt még brosúrák, valamint kisebb kiadványok is tartozhatnak, melyek gyakran nem sokkal több oldalt számlálnak mint egy füzet, mégis sok értékes információt tartalmaznak. Így a Magyarországi Németek Könyvtárában is megtalálhatóak a legkülönfélébb publikációk, melyek segítségével magyarországi német tánccsoportok, tájházak, kézművesek, látnivalók, rendezvények vagy éppen helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét ismerhetjük meg.

 

 

 

 

 

Continue reading “Bogdan wie es singt, spielt und tanzt”

Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok

A könyv borítója

A magyarországi németek néprajza iránt érdeklődők viszonylag könnyen találnak a Magyarországi Németek Könyvárának állományában olyan könyveket, melyek népdalokkal, gyerekmondókákkal, szólásokkal, egyházi ünnepekkel vagy az egykori paraszti élet mindennapjaival foglalkoznak. A kíváncsi olvasóban akkor sem támadhat hiányérzet, ha különféle magyarországi német települések nyelvjárásaival, gasztronómiájával vagy tárgyi kultúrájával szeretne ismerkedni. A hagyományos népi gyógyászat vagy azok módszerei esetében azonban kicsit többet kell kutatni, ugyanis az azokkal kapcsolatos tanulmányok, leírások inkább a helytörténeti munkákban, az ún. Heimatbuch-okban vagy néprajzi tanulmánykötetekben jelentek meg. Például a 2006-ban kiadott Szavak szivárványa című kötetben megtalálhatjuk Kustár Rozália népi gyógyításról szóló tanulmányát is a hartai magyarországi németek és dunaegyházi szlovákok vonatkozásában.

 

 

 

 

Continue reading “Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok”

A magyarországi németek elmúlt 100 éve

A könyv borítója

Már a XVIII. században, az első német telepesek megjelenésétől kezdve, a magyarországi németeket az erős összetartó közösségek kialakulása, a szorgalom és spórolás mellett a többi nemzetiséggel való békés együttélés is jellemezte. A trianoni békeszerződést követően a „Csonka-Magyarországon maradt” német népcsoport alkotta az ország legnagyobb létszámú nemzetiségét. Akkoriban 7,6 millió ember élt Magyarországon, így az összlakosságnak a németek mintegy hét százalékát tették ki 550 ezer fővel. Egy évszázaddal ezelőtt a magyarországi németség Bleyer Jakabbal az élén kezdett politikailag egységbe szerveződni a megmaradt trianoni Magyarország területén. Manapság pedig már egy olyan országban élünk, ahol nemzetiségi jogokról és kulturális autonómiáról beszélhetünk. Trianon és az azt követő évtizedek a XX. században nemcsak a többségi társadalom, hanem a magyarországi németek életébe is mélyreható változásokat hoztak.

 

 

 

 

Continue reading “A magyarországi németek elmúlt 100 éve”