Ferdinand Hengl: Das Deutschtum in Fünfkirchen 1687-1750

A könyv borítója

Bizonyos falvak „magyarországi német arculata” sok vidéken évszázadokig, sőt – hagyományápoló közösségeik, egyesületeik vagy oktatási intézményeiknek köszönhetően – napjainkig megmaradt. A városok német lakosságának asszimilációja Magyarországon már a XIX. század közepén elkezdődött. Talán Pécs kivételt képez, hiszen a németek által sűrűn lakott Baranya közepén helyezkedik el, illetve nemcsak a megyének, hanem az úgynevezett Sváb-Törökországnak is központja. Itt található többek között a Lenau Ház és különböző oktatási intézmények, mint a Leőwey Klára Gimnázium vagy a Koch Valéria Iskolaközpont. Pécs egyben egyetemi város is, továbbá számos német cégnek van itt központja, melyek a környező sváb falvak fiataljai közül tanulmányaik elvégzése után is többeket a városban tartanak. A város ezen vonzereje már a kora újkorban is megfigyelhető, amikor közvetlenül a törökök elűzését követően német telepesek költöztek a városba. Arányuk a kezdeti években nem volt annyira számottevő, 1715-re azonban már a város lakosságának 18 százalékát adták. Amint az látható, a megyeszékhelynek nemcsak német múltja, hanem német jelene és jövője is van. Gyökerek nélkül viszont fák sem léteznének, így mindig érdemes megvizsgálni az eredetet, a múltat is.

 

 

 

Ferdinand Hengl ezen könyvének hét fejezetével a legkorábbi időkig, a betelepülések évszázadába kalauzolja az olvasót, melyekből az elsőn kívül az összes az ő kutatómunkájának köszönhető. Az első, Die ersten deutschen Ansiedler Fünfkirchens nach der türkischen Herrschaft (Pécs első német telepesei a török uralmat követően) címmel egy Andreas Babics által írt dolgozat, mely 1937-ben jelent meg a müncheni Südostdeutsche Forschungen című folyóiratban. Budát 1686 szeptemberében foglalták vissza a törököktől. Pécset pedig még ugyanazon év októberében Bádeni Lajos szabadította fel Scheffenberg tábornokkal. Szigetvár visszafoglalását innen irányították, ezért Pécset katonai közigazgatás alá helyezték, így a letelepedés szempontjából a városban még évekig kedvezőtlenek voltak a körülmények. 1692-ben a település kevesebb mint harminc német családot számlált, akik viszont ekkor már saját bíróval rendelkeztek. A századfordulóig az 551 magyar és horvát család mellett csak 86 német család élt a városban. Kis számuk ellenére azonban már a felszabadítás utáni kezdeti években is óriási befolyással bírtak a város életére. A fejezet végén értékes táblázat található az 1686 és 1698 közötti első német telepesekről, melyben azok neve és érkezési éve mellett a származási terület vagy település, valamint a vagyoni helyzet is fel van tüntetve.

Nem kevésbé érdekes és a kutatók számára értékes a Hengl által összeállított további hat fejezet sem. A másodikban egy a szerző általi forráspublikációt találunk, ami Pécs város 1697 és 1746 között lejegyzett polgárkönyvét tartalmazza. Ez a kutatók számára a korabeli polgárság helyzetének és felépítésének vizsgálatához igen értékes adalékul szolgálhat. A következőben a város 1704-es többszöri kifosztásáról és annak következményeiről olvashatunk. Az 1710 és 1713 közötti pestisjárványról és a XVIII. század első felének egészségügyi állapotairól a negyedik fejezetből informálódhat az olvasó. Az ezt követő ötödik fejezet pedig a XVIII. századi német épületeket mutatja be a szerző a korabeli utcákat a maiakkal összevetve. Az 1711 és 1752 közti adóösszeírások alapján a hatodik fejezetből további információkkal gazdagodhatunk a város német lakosságát illetően. Az ezt követő hetedik fejezet pedig a Pécshez tartozó – ma már a megyeszékhely külső városrészeit jelentő – korabeli falvak német lakosságának 1688 és 1752 közötti helyzete tárul elénk. A könyv végül a pécsi püspöki uradalomról szóló tanulmánnyal zárul. Hogy megkönnyítse az olvasók kutatómunkáját Hengl a különféle táblázatok és listák mellett egy helység- és névmutatót is összeállított.

A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik családkutatással foglalkoznak, illetve akik egy igényesen összeállított szakkönyvet szeretnének olvasni a Pécsre betelepülő németekről és azok a XVIII. század első felében fennálló helyzetéről.

Ferdinand Hengl: Das Deutschtum in Fünfkirchen 1687-1750
(A németség Pécsett 1687-1750)
Nyelv: német

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu

Honlap: www.bibliothek.hu