Blahó Ferenc: Egy zsámbéki sváb élettörténete

A könyv borítója

A magyarországi németek 1956-os forradalom őszi harcaiban való szerepéről szinte egyáltalán nem tudunk semmit. Szerencsére vannak már olyan hiánypótló művek is, mint a szabadságharc egyik mártírjáról, Herhoff Györgyről szóló dokumentumfilm, amelyet a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében is bemutattak 2016-ban. A malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések több százezer magyarországi németet érintettek, melyeknek következtében a népcsoport tagjainak túlnyomó része az 1950-es évekre megfélemlítésben és elnyomásban élt. A forradalom kitöréséig csupán hat év telt el, miután 1950-ben a 84/1950. M.T.sz. minisztertanácsi rendelet alapján a Magyarországon bujkáló elűzöttek visszaszökött sorstársaikkal együtt visszakaphatták magyar állampolgárságukat. Tiszalök és Kazincbarcika, a magyarországi kényszermunkatáborok borzalmas realitása sem egy halványuló, rossz emlékként élt még a fejekben, hiszen igen közel volt még az addig eltelt időt tekintve. Mindezek tükrében a magyarországi németek forradalomban való aktív részvétele több volt mint rendkívüli.

 

 

 

Ez a mű önéletrajzi regény, melyet a magyarországi német származású, 1930-ban Zsámbékon született Blahó Ferenc írt, aki az 1956-os forradalmi eseményekben már mint fiatal épületgépész-mérnök vett részt, aminek következében végül az osztrák határon keresztül nyugatra kényszerült menekülni. Ugyanakkor a könyvben nem csak 1956-os budapesti forradalmi emlékeiről esik szó. A történet a zsámbéki felmenőkkel és a származás taglalásával kezdődik. A szerző gyermekkorának leírásával a könyv ezen első részében pedig az „1930-as évek békés, zsámbéki sváb mindennapjait” is elénk tárja. Édesapja szorgalmának és jó kereskedelmi érzékének köszönhetően a család egyre gazdagodott, így több házat és szőlőt is birtokoltak, illetve arra is lehetőségük adódott, hogy a fiatal Ferenc az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Diákotthon tanulója lehessen. A háború borzalmait Zsámbékon három hónapon keresztül kényszerültek elszenvedni. Az ostromgyűrű egy része éppen a település határában volt. A lakosok a frontvonal szovjet oldalán több támadást is elszenvedtek, míg végül a főváros védői kitörtek és végleg feladták Budapestet. A könyv második részében arról olvashatunk, hogy a családot minden remény ellenére Németország nyugati felébe űzték, ahol új életet kellett kezdeniük. A szerző mégis arra az elhatározásra jutott, hogy édesapjával hazaszöknek annak érdekében, hogy letehesse az érettségit Esztergomban. Itthon több éven keresztül kellett bujkálniuk, és egy ideig a család többi tagjától külön élniük, míg édesanyjuk is úgy döntött, hogy másik fiával együtt hazaszöknek. Miután 1950-ben megint magyar állampolgárok lehettek, valamelyest normalizálódtak a viszonyok. Blahó már mint épületgépész-mérnök dolgozott, amikor kitört a forradalom. Az ebben való aktív részvétele kapcsán kényszerült az osztrák határon keresztül nyugatra szökni. A regény harmadik része sem kevésbé bővelkedik izgalmakban. Itt Svédországba kísérhetjük főhősünket, ahol disszidensként beilleszkedett a svéd társadalomba, boldog családi életet élt, illetve svéddé válva eredményes karriert épített. Története egyben sikertörténet is, mely annak köszönhető, hogy a legnehezebb időkben sem adta fel, végezetül pedig mint svéd nyugdíjas elégedettséggel tekinthet vissza a múltjára.

A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik szeretnének egy izgalmas élettörténetet olvasni. Egy olyan magyarországi németről szóló történetet, aki gyermekéveit az 1930-as években Zsámbékon töltötte, részt vett Budapesten az 1956-os forradalomban, a 2000-es években pedig már mint svéd identitású nagypapa tekint vissza életére.

Blahó Ferenc: Egy zsámbéki sváb élettörténete
Hédervár : Underground Kiadó Kft, 2020.
(Eredeti kiadás svéd nyelven, Recito Förlag AB Borås, 2011.)
425. o.,ill.
Nyelv: magyar

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu