Paál Vince: A politika és a publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása

A könyv borítója

Ha olyan vezető személyeket kellene megemlíteni, akik a magyarországi németek történelmét a 20. század első felében jelentősen befolyásolták, akkor sokakban bizonyára Bleyer Jakab vagy Basch Ferenc neve merülne fel. Gratz Gusztáv személye sajnos azonban azok közé tartozik, akiknek az emlékét talán kissé méltatlanul kezeljük.

 

 

 

 

 

Continue reading “Paál Vince: A politika és a publicisztika vonzásában. Gratz Gusztáv pályafutása”

Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947

A könyv borítója

A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.

 

 

 

 

 

Continue reading “Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”

Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai

A könyv borítója

Köztudomású, hogy a vallás a magyarországi németek mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet töltött be. Ha a népcsoport múltjával kapcsolatban szeretnénk többet megtudni, akkor vallásosságának vizsgálata megkerülhetetlen. Azt gondolhatnánk, hogy egy helyi egyházközség történetét feldolgozó könyv viszonylag száraz témát érint: adatok, tények, táblázatok, elemzések, személyi vagy éppen épületeket érintő változások feljegyzéseinek közlését feltételezzük egy ilyen kiadvány esetében. Ez a könyv azonban igen érdekesen mutatja be az újpetrei svábok egyházközségének történetét.

 

 

 

 

Continue reading “Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai”

Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon

A könyv borítója

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

 

 

 

 

 

Continue reading “Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon”

Heinrich Kéri: Franken und Schwaben in Ungarn

A könyv borítója

A téma feldolgozóját, Kéri Henriket olyan szakemberek, mint Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Kárpáti Mária, a Szekszárdi Megyei Levéltár akkori levéltárosa, Dr. Tilkovszky Lóránt professzor, sőt még a saját felesége is arra ösztönözte, hogy állítsa össze dolgozatainak gyűjteményét könyv formájában, amit végül Budapesten, a Neue Zeitung Alapítvány által 2002-ben ki is adtak.

 

 

 

 

 

Continue reading “Heinrich Kéri: Franken und Schwaben in Ungarn”

Gajdos-Frank Katalin: Megfigyelve. Az Állambiztonsági Szolgálatok jelentései a magyarországi németekről 1945 és 1956 között

A könyv borítója

A könyv borítója igen sokatmondóan egy írógépet ábrázol, befűzött géppapírral. Már ez a két dolog is jól sejteti az olvasóval, hogy miről szólhat Dr. Gajdos-Frank Katalin könyve: megfigyelésekről és jelentésekről.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Gajdos-Frank Katalin: Megfigyelve. Az Állambiztonsági Szolgálatok jelentései a magyarországi németekről 1945 és 1956 között”

Henrik Bispinck/Katharina Hochmuth (Hg.): Flüchtlingslager im Nachkriegsdeutschland

A könyv borítója

A Stiftung Berliner Mauer által kiadott szakkönyv olvasásával széleskörű képet kaphatunk a második világháború utáni Németország menekülttáborainak körülményeiről. Ezek az eredetileg csak átmeneti időre tervezett, ideiglenes szállások az akkori Nyugat- illetve Kelet-Németországban milliónyi német – köztük több tízezer magyarországi német – első otthonát jelentették az új hazában. Ez az időszak gyakran több évet ölelt fel és a teljesen más kulturális és társadalmi miliőbe való beilleszkedést szolgálta.

 

 

 

 

 

Continue reading “Henrik Bispinck/Katharina Hochmuth (Hg.): Flüchtlingslager im Nachkriegsdeutschland”

Fata Márta (szerk.): „Die Schiff’ stehn schon bereit”

A könyv borítója                                                          
Ulmmal, a bajor kisvárossal, a Duna menti svábokkal összefüggésben leginkább az „ulmi dereglyékre” asszociálunk, azaz azokra a hajókra, amelyekkel az egykori betelepülők a Kárpát-medencébe érkeztek. Ez a kötet a város a magyarországi kivándorlásban játszott szerepét vizsgálja.

 

 

 

 

Continue reading “Fata Márta (szerk.): „Die Schiff’ stehn schon bereit””