A szerkesztő-fordító Schreiner Mihályné szerkesztői és Dr. Bognár Zalán történészi előszavával kezdődő kötet a magyarországi német származású Lerner György visszaemlékezéseit tartalmazza, mely az elhurcolását követő malenkij robotról, hazatéréséről, Németországba elűzött szüleihez való utazásáról és az ottani újrakezdéséről szól.
Johann Eimann Der Deutsche Kolonist (A német telepes) című könyve egy az Újszivác és környékéről íródott pótolhatatlan korabeli tudósítás a németek betelepítéséről. Egyike az utókorra maradt eredeti forrásoknak melyek egyben a legértékesebb kordokumentumok közé sorolhatók. A Donaudeutsche Landsmannschaft e. V. által Speyerben 2013-ban kiadott 5. kiadás azonban nem csak az eredeti, 1822-ben fraktúrírással nyomtatott művet tartalmazza.
A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német családra különösen nehéz sors várt. Sokakat érintett a menekülés, az elűzetés, a hadifogság, a jogfosztottság, a vagyonelkobzás, a honvágy és a magyarországi vagy a külföldön való újrakezdés nehézségei. Számos családnak az új hazát jelentő Németországban, gyakran több családtagtól elszakítva kellett új életet kezdeni. A Véméndről származó Trabert családot is hasonló sorscsapások érték, melyről Josef Trabert számol be ebben a könyvben.
Az 1947-ben még fiatal Duna-menti sváb származású kislány, az akkori Jugoszláviából édesanyjával és testvéreivel egy szenvedésekkel teli szökést követően Németországban megtalálta az édesapját és a nagymamáját, majd a család új életbe kezdett.
Ezt a receptgyűjteményt 2016-ban adta ki az újpetrei Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület. Gyűjtőmunkájuknak köszönhetően a településre jellemző magyarországi németek által készített helyi ételek először kerültek nyomtatott módon megörökítésre.
A téma feldolgozóját, Kéri Henriket olyan szakemberek, mint Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Kárpáti Mária, a Szekszárdi Megyei Levéltár akkori levéltárosa, Dr. Tilkovszky Lóránt professzor, sőt még a saját felesége is arra ösztönözte, hogy állítsa össze dolgozatainak gyűjteményét könyv formájában, amit végül Budapesten, a Neue Zeitung Alapítvány által 2002-ben ki is adtak.
Continue reading “Heinrich Kéri: Franken und Schwaben in Ungarn”
A könyv borítója igen sokatmondóan egy írógépet ábrázol, befűzött géppapírral. Már ez a két dolog is jól sejteti az olvasóval, hogy miről szólhat Dr. Gajdos-Frank Katalin könyve: megfigyelésekről és jelentésekről.
Lieselotte Schifferben az 50 évvel ezelőtti emlékek és élmények olyan élénken élnek, mintha csak tegnap történtek volna. 1944-ben 13 éves kislányként családjával együtt Duna-menti sváb származásuk miatt el kellett menekülnie akkori hazájából, Weprowatzból (ma Szerbiához tartozik). A Donaukiesel című, rövid személyes történeteket tartalmazó kötet az írónő második könyve.
Dr. Franz Riedl neve a budaörsi németek körében bizonyára ismert lehet, azonban valószínűleg csak kevesen tudják, hogy nemcsak fontos tudományos-kulturális tevékenységet folytatott – már Bleyer Jakab idejében is -, hanem Franz Adelsberg álnéven beszámolókat, rövid történeteket és elbeszéléseket, sőt még verseket is írt a elűzetés után.
Manzné dr. Jäger Mónika, a bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen Nyelvi Intézetének főiskolai tanára ebben a kötetben a kora gyermekkori német nyelvelsajátítás elősegítésével foglalkozik. A téma iránt nagy az érdeklődés, ez azt is bizonyítja, hogy az itt bemutatott könyv már a harmadik, bővített kiadás.