Könyvajánló – Oldal 2 – Magyarországi Németek Könyvtára

Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei

Mór városa a Bakony és a Vértes közötti, a róla elnevezett Móri-árokban fekszik. A kedvező földrajzi viszonyoknak köszönhetően a területen már az ókorban is borszőlőt termesztettek, a részben magyarországi németek által lakott települést az Ezerjó hazájaként is ismerik. Aki már járt itt, megtapasztalhatta, hogy a település a híres boron kívül olyan gasztronómiai finomságokkal is kecsegtet, mint például a kvircedli sütemény is.  Ez a kétnyelvű kis receptes könyv, mely betekintést nyújt a város sváb gasztronómiájába, 2017-ben, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából került kiadásra.

Continue reading “Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei”

Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás

Soroksár betelepítése a 18. század elején gróf Grassalkovich Antal révén történt. Soroksár évszázadokig egy főváros közeli magyarországi német faluként funkcionált. A települést 1950. január 1-jén csatolták Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez. 1994 óta azonban különválva a XX. kerülettől, Soroksár Budapest legfiatalabb, XXIII. kerülete. A Soroksári füzetek hatodik kötetét Befogadás Otthonra találás Továbbadás címmel 2017-ben annak kapcsán jelentették meg, hogy épp 300 évvel azelőtt született a – telepítéseknek köszönhetően – az első soroksári sváb.

Continue reading “Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás”

Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume

Gion Nándor (1941-2002) az 1960-as és 1970-es években egyike volt a legismertebb volt jugoszláviai magyar kisebbségi íróknak. Művei közül eddig csak ezt fordították németre. A Der Soldat mit der Blume a Latroknak is játszottc. tetralógiájának az első része. A regény a délbácskai Szenttamáson, a szerző szülőhelyén játszódik.

Continue reading “Nandor Gion: Der Soldat mit der Blume”

Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet

A magyarországi németek nemcsak szülőfalujuk vagy -városuk, hanem vallásuk, helyi nyelvjárásuk, népviseletük alapján is különböznek egymástól és az ország többi nemzetiségétől. Így például már a viselet alapján is lehetett tudni, ki hová valósi. A sváb népviselet szinte teljes eltűnése – ahogyan ez Táton is történt -, a második világháború után következett be, amikorra már az utolsó megmaradt darabokból is „uras ruhát” varrtak. Így különös értéket képvisel és igen fontos dolog már az is, ha dokumentáció készül a korabeli viseletről.

Continue reading “Gulyás M. Cecília: A táti német nemzetiségi népviselet”

Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut

A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.

Continue reading “Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”

Gerhard Seewann – Michael Portmann: Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa

A Duna-menti svábokról ezidáig szerencsére nagyon sok publikáció született. Ebből kifolyólag biztosan sokan igen járatosak a témával kapcsolatos történelmi kérdések tekintetében is. A kifejezést (Donauschwaben/Duna-menti sváb) illetően azonban sok laikusnál előfordulhatnak olyan bizonytalanságok, hogy az pl. csak a Bácska és a Bánát területéről, vagy a máshonnan származó németekre is vonatkozhat-e. A 2018-ban megjelent Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa című könyv sok kérdésre ad választ és több szempontból is egy értékes különlegesség.

Continue reading “Gerhard Seewann – Michael Portmann: Donauschwaben • Deutsche Siedler in Südosteuropa”

Nagymamáink ételei 2

„Vajon mit főzzek ma?” Ezt a kérdést biztosan gyakran teszi fel magának egy mai háziasszony. A magyarországi németeknél ehhez hasonló kérdés a „nagymamák idejében” valószínűleg sosem merülhetett fel. Akkoriban a hét bizonyos napjain meghatározott ételeket főztek, így például Mohács környékén a hétfő a tésztanap, a szerda pedig a húsnap volt. Nem messze Mohácstól található Geresdlak is, ami az országosan híressé vált, évente megrendezett gasztronómiai rendezvényéről, a Gőzgombóc Fesztiválról is nevezetes. A helyi német önkormányzat 2017-ben Nagymamáink ételei címmel receptgyűjteményt adott ki, mely szintén megtalálható a Magyarországi Németek Könyvtárának gyűjteményében. A kiadványban természetesen a nevezetes gőzgombóc elkészítésének titkairól is lerántják a leplet. A gyűjtemény sikeres fogadtatásán felbuzdulva adták ki 2018-ban a Nagymamáink ételei 2 című receptkönyvet.

Continue reading “Nagymamáink ételei 2”

Lydia Stilz: Im Dörfle. Geschichten von Früher

Megint itt a tavasz, a természet újra virágba borul és burjánzik, a nyár talán ezúttal is szinte átmenet nélkül érkezik. A gazdák, mint ilyenkor mindig, a földeken és a szőlőkben serénykednek. Mindez már emberemlékezet óta így megy, sem a németországi Svábföldön, sem a magyarországi németek által lakott területeken nem változott alapvetően.

Continue reading “Lydia Stilz: Im Dörfle. Geschichten von Früher”

Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon

A második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzetés közül valamelyik, mindkettő, vagy akár mindhárom sorscsapás. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. Ugyanez történt a Pilis-völgy településeivel is, ahol Solymár is fekszik. A könyv jórészt ezzel a településsel foglalkozik.

Continue reading “Ritter György: Hazáink – Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon”

Kinderreime und Sprüche aus Werischwar

Szakértők szerint gyermekmondókák és szólások memorizálása nemcsak a gyermekek emlékezőképességét fejlesztheti, hanem az általános agyi fejlődésükhöz is döntően hozzájárulhat, megkönnyítheti kommunikációs képességeiket, szókincsüket, kreativitásukat, sőt az olvasás elsajátítását is. Ez a könyv több mint hetven mondókát, szólást és éneket tartalmaz, néhányukból több változatot is.

Continue reading “Kinderreime und Sprüche aus Werischwar”