Udo Pörschke: Verborgene Zeilen aus der Kriegsgefangenschaft. Auf Großvaters Spuren

A könyv borítója

A második világháború időszakából sok emlék egyszerűen a szemtanúkkal együtt tűnik el. Sajnos sok magyarországi családban is jellemző volt, hogy a szülők, illetve a nagyszülők ezen szörnyű idők emlékeit egyszerűen elvitték magukkal a sírba. Ennek a könyvnek az íróját az a nagy szerencse érte, hogy rátalálhatott nagyapja, Martin Welz hagyatéka közt annak azelőtt ismeretlen háborús naplójára. Ennek alapján indult kutatóútra, amiről dokumentumfilmet is forgatott, ami jelen kötet alapját képezi.

 

 

 

 

 

Continue reading “Udo Pörschke: Verborgene Zeilen aus der Kriegsgefangenschaft. Auf Großvaters Spuren”

Schultz Ádám: Szakadát krónikája

A könyv borítója

Habár Schultz Ádám Mecseknádasdon született 1921-ben és tanulmányai befejezéséig Baján élt, mégis egész életműve Szakadáthoz kötődik. Pedagógiai oklevelét 1940-ben vehette át, majd szinte azonnal kinevezték a szakadáti római katolikus iskola tanítójává. A második világháború kiszakította a falu életéből, csak 1947-ben tért vissza az orosz fogságból és lett a helyi általános iskola vezetője, annak 1980-ban történt végleges bezárásáig. Évtizedekig tevékenykedett a szakadáti római katolikus templom kántoraként is.

 

 

 

 

 

Continue reading “Schultz Ádám: Szakadát krónikája”

Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba

A könyv borítója

Habár a magyarországi németek esetében kollektív büntetésről beszélhetünk, a második világháborút követő jogfosztások, vagyonelkobzások és az elűzetés településenként más és más módon zajlottak le. Bár a sorsok között párhuzamok vonhatóak, mégis érdemes azokat egyenként is górcső alá venni. Liebhardt András könyvében a második világháborút megelőző, az alatti, illetve utáni időszak dunabogdányi történéseit dolgozta fel. Igazi különlegesség, hogy a könyvben olvashatjuk nagyapja, Liebhardt István az elűzetésről írt naplóját is.

 

 

 

 

 

Continue reading “Liebhardt András /// Liebhardt István: Út az új Heimatba”

Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások

A könyv borítója

A néprajzkutatóknak és történészeknek köszönhetően sok minden feldolgozásra került már a magyarországi német településeket illetően. Így egy régi kép felbukkanása őseink hagyatékából manapság valódi örömöt és csodát jelenthet számunkra. Ilyen örvendetes az is, hogy 2018-ban egy egész könyv jelent meg a törökbálinti viseletekről és szokásokról archív fényképekkel kiegészítve.

 

 

 

 

Continue reading “Sz. Tóth Judit: Törökbálinti viseletek és népszokások”

Wilhelm Divy: Als Großvaters Haus noch stand

A könyv borítója

Sokunknak lehetnek kellemes, bensőséges gyermekkori emlékei a nagyszülőkről. Egyeseknek talán a nagymamától kapott finomságok, vagy a nagypapával való barkácsolás jut az eszébe. Mások a falusi környezetben eltöltött kalandos nyári szüneteket tudják felidézni. Nagyon különbözőek lehetnek ezek az emlékek, egy azonban biztos, a legszebb élmények egész öregkorunkig megmaradnak az emlékezetünkben. Ezzel a könyvvel kapcsolatban már a címe alapján is arra következtethetünk, hogy a szerző gyermekkori emlékeiről van benne szó.

 

 

 

 

 

Continue reading “Wilhelm Divy: Als Großvaters Haus noch stand”

Georg Müller – Heiner Friedrich: Német protestáns betelepítések Magyarország déli területein a 18./19. században

A könyv borítója

A 2017-es esztendő a Magyarországi Németek Könyvtárában a családfakutatás és az új beszerzések kapcsán két esemény miatt is örvendetes volt. Egyrészt megjelent a „Stader-sorozat” utolsó két kötete, másrészt pedig a könyvtár állománya ezzel a 2016-ban kiadott, összesen háromkötetes, német protestáns betelepülőkről szóló munkával is gazdagodott.

 

 

 

 

 

Continue reading “Georg Müller – Heiner Friedrich: Német protestáns betelepítések Magyarország déli területein a 18./19. században”

Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon

A könyv borítója

A digitalizációnak köszönhetően manapság már sok családban több száz órányi színes, digitális videófelvétel és számtalan fénykép is megtalálható, ezzel együtt talán sokan már nem is értékelik a fekete-fehér képeket. Ezek azonban gyakran igen értékes, a múlt egy-egy, már sohasem reprodukálható pillanatát őrzik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading “Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon”

Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei

A könyv borítója

Mór városa a Bakony és a Vértes közötti, a róla elnevezett Móri-árokban fekszik. A kedvező földrajzi viszonyoknak köszönhetően a területen már az ókorban is borszőlőt termesztettek, a részben magyarországi németek által lakott települést az Ezerjó hazájaként is ismerik. Aki már járt itt, megtapasztalhatta, hogy a település a híres boron kívül olyan gasztronómiai finomságokkal is kecsegtet, mint például a kvircedli sütemény is. 
Ez a kétnyelvű kis receptes könyv, mely betekintést nyújt a város sváb gasztronómiájába, 2017-ben, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából került kiadásra.

 

 

 

 

 

Continue reading “Elődeink konyhája Móron. Magyarországi németek hétköznapi és ünnepnapi ételei”

Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás

A könyv borítója

Soroksár betelepítése a 18. század elején gróf Grassalkovich Antal révén történt. Soroksár évszázadokig egy főváros közeli magyarországi német faluként funkcionált. A települést 1950. január 1-jén csatolták Pesterzsébettel együtt XX. kerületként Budapesthez. 1994 óta azonban különválva a XX. kerülettől, Soroksár Budapest legfiatalabb, XXIII. kerülete. A Soroksári füzetek hatodik kötetét Befogadás Otthonra találás Továbbadás címmel 2017-ben annak kapcsán jelentették meg, hogy épp 300 évvel azelőtt született a – telepítéseknek köszönhetően – az első soroksári sváb.

 

 

 

 

 

Continue reading “Pfiszter Tamás – Várnai Zsuzsa (szerk.): Befogadás Otthonra találás Továbbadás”