Hartmann Miklós első, A széna illata című könyvét 2017-es megjelenését követően országszerte különböző fórumokon mutatták be. A regényt, mely 1952-ben, a szerző születésével ér véget, nagyon jól fogadta a közönség. Hartmann Miklóst az olvasói visszajelzések folytatás megírására ösztönözték, így meg is született második műve Örömóda címmel.
Egy-egy új könyvbeszerzés a Magyarországi Németek Könyvtára számára nem mindig jelenti azt, hogy új kiadású kiadvánnyal bővül az állománya. Gyűjteményünk esetében lehetnek ezek régebbi megjelenések is, melyek hagyatékból származnak, esetleg más könyvtárak, intézmények vagy magánemberek nagyvonalú adományának köszönhetőek. Ez a helytörténeti monográfia is az utóbbiakhoz tartozik, melyet a Heimatgemeinschaft der Teveler E.V. Eppingen (Teveli Elszármazottak Egyesülete) kiadványaként az Interpress Kiadó jelentetett meg 1988-ban Budapesten.
Mindig nagy öröm egy-egy kortárs magyarországi német irodalomi mű megjelenése, ritkaságuk révén még nagyobb örömmel jár, amennyiben mondókákról, mesékről, elbeszélésekről vagy általában véve gyermekirodalomról van szó. Ezekhez sorolható a 2005-ben, negyedik kiadásban megjelent kétnyelvű verses gyűjtemény, a Zauberhut/Varázscilinder Michelisz József tollából. Ilyen még a Neue Zeitung Alapítvány gondozásában káni magyarországi német nyelvjárásban megjelent (nem csak gyerekeknek való) Reigöd vum Weidepam, illetve a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat által 2017-ben kiadott Kinderreime und Sprüche aus Weirschwar is.
A Bácska területén található Szentfülöp egykor egy Duna-menti svábok lakta település volt, mely ma Bački Gračac néven Szerbiához tartozik. A könyv szerzője is itt született 1932-ben. Művében a településen töltött gyermek- és ifjúkoráról ír. A falut abban az időszakban már nemzetiségi konfliktusok jellemeztek.
Continue reading “Josef Franz Thiel: Fremd – zu Hause. Eine donauschwäbische Kindheit 1932-1947”
A Duna-menti svábokat és köztük a magyarországi németeket is a többségi társadalom és saját maguk által is, egyszerűen csak svábként definiálják. A mai Baden-Württemberg és Bajorország Bayerisch Schwaben elnevezésű területeiről a betelepítés időszakában a betelepülők számához mérten kevesen jöttek a Királyi Magyarországra, tehát valójában a betelepülők kisebb része származott ténylegesen sváb területről, és ők is több hullámban érkeztek. Az ilyen, ténylegesen sváb származású csoportok egyike a szatmári sváboké, akiknek az identitásbeli változásait vizsgálja Lukácsné Dr. Marinka Melinda, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa ebben a könyvben.
Köztudomású, hogy a vallás a magyarországi németek mindennapjaiban mindig is jelentős szerepet töltött be. Ha a népcsoport múltjával kapcsolatban szeretnénk többet megtudni, akkor vallásosságának vizsgálata megkerülhetetlen. Azt gondolhatnánk, hogy egy helyi egyházközség történetét feldolgozó könyv viszonylag száraz témát érint: adatok, tények, táblázatok, elemzések, személyi vagy éppen épületeket érintő változások feljegyzéseinek közlését feltételezzük egy ilyen kiadvány esetében. Ez a könyv azonban igen érdekesen mutatja be az újpetrei svábok egyházközségének történetét.
Continue reading “Mammel Ede (Bajtai Zsigmond): Újpetre temploma és plébánosai”
Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.
Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.
Continue reading “Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman”
Bár a könyvborító címzése kissé összezavarhatja az olvasót, jobban megvizsgálva azonban rögtön kiderül, hogy inkább egy keményfedeles könyvecskéről, mint füzetről beszélhetünk. Belelapozva már a második oldalon látható, hogy ez a Ceglédberceli füzetek nyolcadik kötete, de egyben első része egy a jövőben kiadásra kerülő ceglédberceli sváb daloskönyv-sorozatnak.
Continue reading “Ceglédberceli füzetek – Das Liedlein ist gesungen – Daloskönyv I. kötet”
A második világháború időszakából sok emlék egyszerűen a szemtanúkkal együtt tűnik el. Sajnos sok magyarországi családban is jellemző volt, hogy a szülők, illetve a nagyszülők ezen szörnyű idők emlékeit egyszerűen elvitték magukkal a sírba. Ennek a könyvnek az íróját az a nagy szerencse érte, hogy rátalálhatott nagyapja, Martin Welz hagyatéka közt annak azelőtt ismeretlen háborús naplójára. Ennek alapján indult kutatóútra, amiről dokumentumfilmet is forgatott, ami jelen kötet alapját képezi.
Habár Schultz Ádám Mecseknádasdon született 1921-ben és tanulmányai befejezéséig Baján élt, mégis egész életműve Szakadáthoz kötődik. Pedagógiai oklevelét 1940-ben vehette át, majd szinte azonnal kinevezték a szakadáti római katolikus iskola tanítójává. A második világháború kiszakította a falu életéből, csak 1947-ben tért vissza az orosz fogságból és lett a helyi általános iskola vezetője, annak 1980-ban történt végleges bezárásáig. Évtizedekig tevékenykedett a szakadáti római katolikus templom kántoraként is.