A németek magyarországi tömeges letelepítése a XVIII. század végére, illetve a XIX. század kezdeti éveire gyakorlatilag lezárult. A már a középkortól itt élő német polgárokkal együtt az újkori német telepesek és bevándorlók a zsidókkal együtt sok nagyváros, így a fővárosi lakosság német nyelvű többségét alkották.
Aki a magyarországi németek identitását érintő kérdésekkel szeretne foglalkozni, vagy csak egyszerűen megismerné a népcsoport sajátosságait, érdeklődésének függvényében nemcsak történeti, nyelvészeti, hanem néprajzi kutatásokra is támaszkodhat. A kutatók legújabb eredményei gyakran konferenciákon kerülnek bemutatásra, melyek nyomán értékes konferenciakötetek kerülnek kiadásra.
Continue reading „Ethnographica et Folkloristica Carpathica 20. Formen, Orte und Diskurse”
A Magyar Királyság már az államalapítás idején is – ahogy ezt ma mondanánk – multietnikus ország volt. Bizonyos népek már a honfoglalás előtt itt éltek a Kárpát-medencében, néhány a honfoglalókkal együtt érkezett, másokat pedig – mint például a szászokat is – később hívtak az országba. A középkorban a mindenkori uralkodók arra törekedtek, hogy az ország erős legyen, független maradjon, és az itt élő népek békében éljenek egymással, miközben a többséget a magyarok tették ki. A folyamatos fejlődésnek a középkorban a 150 éves török uralom vetett véget, majd 1686 után az ország etnikai összetétele is nagy mértékben megváltozott. A nemzetiségek közül a magyarok aránya csak az 1910-es népszámláláskor került túlsúlyba. Azonban ez a „többségi arány” is jórészt csak a magyar nacionalizmusnak, az asszimilációnak és a folyamatos magyarosítási törekvéseknek volt a következménye.
Continue reading „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon”
Már a XVIII. században, az első német telepesek megjelenésétől kezdve, a magyarországi németeket az erős összetartó közösségek kialakulása, a szorgalom és spórolás mellett a többi nemzetiséggel való békés együttélés is jellemezte. A trianoni békeszerződést követően a „Csonka-Magyarországon maradt” német népcsoport alkotta az ország legnagyobb létszámú nemzetiségét. Akkoriban 7,6 millió ember élt Magyarországon, így az összlakosságnak a németek mintegy hét százalékát tették ki 550 ezer fővel. Egy évszázaddal ezelőtt a magyarországi németség Bleyer Jakabbal az élén kezdett politikailag egységbe szerveződni a megmaradt trianoni Magyarország területén. Manapság pedig már egy olyan országban élünk, ahol nemzetiségi jogokról és kulturális autonómiáról beszélhetünk. Trianon és az azt követő évtizedek a XX. században nemcsak a többségi társadalom, hanem a magyarországi németek életébe is mélyreható változásokat hoztak.
A Magyarországi Németek Könyvtára nemcsak nyilvános, hanem szakkönyvtár is egyben, ezért az állományban számos, magyarországi német tematikájú kutatást segítő szakkönyv is megtalálható, ami egy igen széles olvasóközönség kiszolgálását teszi lehetővé. Ezek között vannak olyan konferenciakötetek is, melyek nem csupán tudományos, de kulturális és gazdasági tematikákat is taglalnak.
Ez a kiadvány a Forschungen zur deutschen Sprache in Mittel-, Ost- und Südosteuropa (Kutatások a német nyelvet illetően Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában) című sorozat ötödik kötete, mely a Regensburgi Egyetem Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Német Nyelvének Kutatóközpontja második konferenciáján elhangzott előadások leiratát tartalmazza. A találkozó kapcsán számunkra az a különleges, hogy azt 2015-ben Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Andrássy Egyetem közreműködésével tartották.
Continue reading „Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.): Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa”
Kalász Márton, a legismertebb magyarországi német származású íróink egyike, 2019. szeptember 8-án ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját.
Téli bárány című regénye magyar nyelven íródott és először 1986-ban jelent meg. Ezt művét a magyar irodalom egyik legismertebb, a magyarországi németek sorsát feldolgozó regényeként jegyzik. Német fordítása – mely ugyancsak kölcsönözhető a Magyarországi Németek Könyvtárában – 1992-ben jelent meg Winterlamm címmel. Ezt követően az irodalomtudósok fókuszába kerülvén különböző elemzések születtek róla.
Continue reading „Gábor Kerekes (Hrsg.): Winterlamm. Studien zu Márton Kalász’ Roman”
A stifolder szalámival kapcsolatban köztudott, hogy a Fulda környékéről származó betelepülők hozták magukkal, majd vált később magyarországi német szalámispecialitásként Magyarország-szerte ismertté. Hogy hogyan terjedt el az országban a burgonyatermesztés, az már egy nehezebb kérdés. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a magyar krumpli szavunk a német Grundbirne-ből származik. Ez a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek a XVIII. század és a XX. század közötti migráció és a táplálkozás összefüggéseit vizsgálják.
Continue reading „Matthias Beer (Hg.): Über den Tellerrand geschaut”
A téma feldolgozóját, Kéri Henriket olyan szakemberek, mint Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Kárpáti Mária, a Szekszárdi Megyei Levéltár akkori levéltárosa, Dr. Tilkovszky Lóránt professzor, sőt még a saját felesége is arra ösztönözte, hogy állítsa össze dolgozatainak gyűjteményét könyv formájában, amit végül Budapesten, a Neue Zeitung Alapítvány által 2002-ben ki is adtak.
Continue reading „Heinrich Kéri: Franken und Schwaben in Ungarn”
Hosszú várakozást követően az év végére megjelent a legújabb Suevia Pannonica évkönyv. Az Archiv der Deutschen aus Ungarn – korábban Archiv der Suevia Pannonica – 1964 óta közöl tanulmányokat a magyarországi németek történelméről, néprajzáról, nyelvtudományáról és művészetéről.
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete évek óta a magyarországi kisebbségkutatás legfontosabb központjai közé tartozik. Az intézet új kötetében az asszimiláció, integráció és a szegregáció kérdését több etnikai csoportot figyelembe véve vizsgálják.
Continue reading „Tóth Ágnes, Bárdi Nándor (szerk): Asszimiláció, integráció, szegregáció”