A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából egy tanulmánykötetet mutatunk be, melyben a kutatók a második világháborút követő események során nem kímélt családok helyzetéről számolnak be.
Metzger János Emléktöredékek című könyvét 2015-ben adta ki Újbarok Német Nemzetiségi Önkormányzata. A kézirat azonban már 2008-ban, az író életének utolsó évében elkészült. Talán nem véletlen, hogy családja és szerettei ennyire támogatták háborús emlékei felidézésében és azok papírra vetésében, hiszen így az utókor egy túlélő szemével ismerheti meg a második világháború időszakát és az utána következő éveket.
Újbarkon és az országban is köztiszteletben álló „Metzger tanár bácsi”, aki miután hazatért a hadifogságból, sokat látott emberként magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Később, a minisztérium kérésére megszerkesztette az összefoglaló magyar nyelvi és irodalmi gyakorlókönyvet, mellyel sok fiatal középiskolai tanulmányait segítette. Szakmai munkássága mellett igyekezett sváb identitásával is mindig példát mutatni, kulturális tevékenységekből egyaránt kivette a részét: Ifjúsági klubot szervezett, nemzetiségi népdalkórust alapított. Mint tanárra minden valaha volt diákja szívesen emlékszik vissza.
A Magyarországi Németek Könyvtára egy nyilvános szakkönyvtár, így az olvasók mindig jó helyen járnak, ha a magyarországi németekkel vagy a Duna-menti svábokkal kapcsolatosan a legkülönfélébb területeken belül keresnek szakkönyvet. A szépirodalmi állomány, ezen belül a regényállomány is viszonylag terjedelmes, ugyanakkor a gyarapodásában lassabb tempó figyelhető meg. Így mindig külön örömet okoz, ha a műfajhoz tartozó példánnyal gazdagodik a könyvtár. Még nagyobb az öröm, ha magyarországi német témát feldolgozó műről van szó, ugyanis ezek aránya a romániai német, illetve a korábbi Jugoszlávia területén található Bánátból és Bácskából származó szerzők műveihez képest jóval kisebb. Szerencsére az utóbbi időben olyan amatőr szerzők is megjelentették műveiket, akik őseik történetét dolgozzák fel.
Egy jugoszláviai lágert túlélt
magyar-német asszony története
Az élet többször olyan helyzeteket produkál, melyek gyakran szerencsés véletlennek tűnnek. Ha azonban a jelen történéseit nyitott szemmel követjük, azok gyakran már nem is tűnnek annyira véletlenszerűeknek. Ehhez hasonló volt a Magyarországi Németek Könyvtára számára ennek a könyvnek a beszerzése is. A könyvtárosnak a reggeli munkába menet során egy budapesti buszmegállóban feltűnt, hogy egy hölgy egy a Magyarországi Németek Házában bemutatott könyvet olvas, mely a Bezdánból származó Mayer Antal élettörténetéről szólt. Beszédbe elegyedve a hölggyel kiderült, hogy ő szintén Bezdánból származik, illetve egy szintén a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó könyvet is írt. Így került pár héttel a beszélgetést követően egyenesen a szerző által a kötet tiszteletpéldányként a könyvtár állományába.
A könyv borítója igen sokatmondóan egy írógépet ábrázol, befűzött géppapírral. Már ez a két dolog is jól sejteti az olvasóval, hogy miről szólhat Dr. Gajdos-Frank Katalin könyve: megfigyelésekről és jelentésekről.
A Stiftung Berliner Mauer által kiadott szakkönyv olvasásával széleskörű képet kaphatunk a második világháború utáni Németország menekülttáborainak körülményeiről. Ezek az eredetileg csak átmeneti időre tervezett, ideiglenes szállások az akkori Nyugat- illetve Kelet-Németországban milliónyi német – köztük több tízezer magyarországi német – első otthonát jelentették az új hazában. Ez az időszak gyakran több évet ölelt fel és a teljesen más kulturális és társadalmi miliőbe való beilleszkedést szolgálta.
Gonda Gábor a magyarországi német múlt kutatóinak ifjabb generációjához tartozik. A 2011-ben doktorált történész elsősorban a dél- és nyugat-magyarországi németek második világháborút követő történelmével foglalkozik, amely egyúttal frissen megjelent könyvének témája is.
1945 különleges év a világtörténelemben, eseményeinek egyik legfontosabb helyszíne Berlin volt. A Berlin 1945 című kötet egy 1995-ben, a második világháború végének 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás anyagán alapul.
Continue reading „Reinhold Rürup (szerk.): Berlin 1945. Eine Dokumentation”
