Hajóson, ebben a bácskai kisvárosban kezdetektől erős a Mária-kultusz. A település nyelvjárása is egyedülálló Magyarországon. Ez a könyv összeköti e hagyományokat: legendákat és egyéb régi szövegeket tartalmaz az ottani Szűzanya-szoborral kapcsolatban.
Continue reading „Schőn Mária (szerk.): Aisa liaba Hajoschr Muattrgottes”
Örvendetes módon egyre több, magyarországi német településeket bemutató album jelenik meg. Ebből a könyvből egy vértesi falucska, Újbarok történetét ismerhetjük meg.
Continue reading „Pats Krisztina (szerk.): Újbarok Anno Neudörfl”
Kőszegfalva (németül Schwabendorf) Vas megyében, Kőszeg közelében fekszik. Eddigi legjobb leírása Gulner László 1983-as könyvében található melyet 2003-ban a község fennállásának 290 éves évfordulójára bővített formában újra kiadtak.
Continue reading „Gulner László: Kőszegfalva története és népszokásai”
Zsámbék története – elsősorban Martin Anton Jelli bencés szerzetes áldozatos munkájának köszönhetően – jól fel van dolgozva. Azt azonban, hogy mi történik napjainkban a városban és a településnek milyen kulturális intézményei vannak, ebből a könyvből tudhatjuk meg.
Continue reading „Fuchs Sandra Titanilla (szerk.): 300 éve Zsámbékon”
2014-ben ünnepli alapításának 20. évfordulóját az óbudai Braunhaxler Egyesület és a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Ebből az alkalomól jelent meg az itt tárgyalt, Óbuda és az egyesület történetét bemutató könyv.
Az utóbbi időben számos, eltérő színvonalú helységmonográfia jelent meg. Kevés azonban olyan alapos és átfogó publikáció, mint Bereznai Zsuzsanna és Schőn Mária könyve.
Continue reading „Bereznai Zsuzsanna – Schön Mária: A hajósi sváb parasztság mentalitása”
A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Fakultása Gyökerek és hajtások sorozatának nyitókötete három tanulmányt tartalmaz két nyelven. A szekszárdi fakultás oktatóinak írásai Tolna megyei honismerettel foglalkoznak.
Continue reading „Dr. Kurucz Rózsa et al.: Német nemzetiség Tolna megyében”
Dunaszekcső a Duna nyugati partján fekvő dél-magyarországi település Baja és Mohács között. Folyó menti fekvése miatt már az ókor óta lakott. A 18. században német telepesek érkeztek a területre, azóta ők a helység egyik meghatározó népcsoportja.
Continue reading „Schmidt Gabriella, Hetényi Ádám (szerk.): A dunaszekcsői németek”
A Bács-Kiskun megyei Harta a 20. század első feléig német község volt. Az elmúlt száz év eseményei alapjaiban változtatták meg a falu társadalmát. Eiler Ferenc könyvében ezeket a változásokat vizsgálja.
Continue reading „Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom és hatalom”
A müncheni Institut für Kunst und Geschichte Südosteuropas a 2010-es kulturális fővárosi év alkalmából helytörténeti gyűjteményt adott ki Pécs városáról szóló régi szövegekből.