Olvasnivalónak ajánljuk ezt a fotókönyvet a Magyarországi Németek Könyvtárának állományából, melyet Gyönk település német gyökerekkel rendelkező lakosainak archív képeiből állítottak össze.
Continue reading „Kocsis Sándorné – Kiss József: Velünk él a múlt”
A Magyarországi Németek Könyvtárában már megtalálható és kölcsönözhető a Himesháza kincseit összefoglaló fotóalbum. A kötetet 2021-ben a himesházi Népek Barátsága Egyesület adta ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a helyi német önkormányzat támogatásával. A könyvben szereplő fényképeket Acél István, Acélné Göndöcs Szilvia és Emmert István készítették.
A tavasz eljövetelével évről évre tanúi lehetünk a természet téli álomból való újjászületésének, ébredésének. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik több ünnep mellett a húsvét is, mely az egyházi év csúcspontja is egyben. A magyarországi németek életében a vallásosság mindig identitáserősítő és fontos szerepet játszott. A húsvéti egyházi ünnepkörhöz számos húsvéti szokásuk is kapcsolódik. Ezek közül sok még az idők próbáját is kiállta – elég csak az elűzetések következtében felbomló, korábban zárt faluközösségekre gondolnunk -, így még ma is gyakorolják őket. Az egyik legismertebb ilyen magyarországi német népszokás a bólyi Emmausz-járás, melyet több mint 150 éve megszakítás nélkül ünnepelnek. A sváb hagyományt 1996-tól a Baranya Megyei Értéktárban, 2011 óta pedig a Magyar Értéktár országosan elismert hungarikumai között is megtaláljuk.
Continue reading „Emmausz. Húsvéthétfői vigasság a bólyi pincesoron”
A német telepesek a XVIII. században már a telepítés kezdeteitől arra törekedtek, hogy a magukkal hozott identitást, nyelvet és kultúrát megőrizzék. Nem kevésbé volt fontos számukra, hogy a parlagon heverő magyar földet mentalitásuk, a legendás német takarékosság és szorgalom segítségével, a német nyelvterületről magukkal hozott technikák által, addig soha nem ismert hatékonysággal és olyan gyorsan, ahogy csak lehet termővé tegyék. A telepítés során állítólag a négy „W”-t keresték, tehát a Wasser (víz), a Wald (erdő), a Wiese (mező) és a Weinberg (szőlőhegy) volt számukra a fontos, illetve boldoggá és elégedetté tette őket, ha ez a négy dolog a telepítés helyszínén már adott volt.
A digitalizációnak köszönhetően manapság már sok családban több száz órányi színes, digitális videófelvétel és számtalan fénykép is megtalálható, ezzel együtt talán sokan már nem is értékelik a fekete-fehér képeket. Ezek azonban gyakran igen értékes, a múlt egy-egy, már sohasem reprodukálható pillanatát őrzik.
Continue reading „Schmidt Gabriella (szerk.): Elődeink. A dunaszekcsői németek régi fotókon”
A második világháborút követően a legtöbb magyarországi német családra különösen nehéz sors várt. Sokakat érintett a menekülés, az elűzetés, a hadifogság, a jogfosztottság, a vagyonelkobzás, a honvágy és a magyarországi vagy a külföldön való újrakezdés nehézségei. Számos családnak az új hazát jelentő Németországban, gyakran több családtagtól elszakítva kellett új életet kezdeni. A Véméndről származó Trabert családot is hasonló sorscsapások érték, melyről Josef Trabert számol be ebben a könyvben.
Continue reading „Varga László (szerk.): Újhartyáni képeskönyv”
A városoknak ezer arca van. Ez igaz az észak-bácskai kisvárosra is, amely nemcsak halászlevéről híres. Pump Károly évtizedek óta készít fotókat Bajáról, ebben az albumban 13 év terméséből válogattak.
Habsburg Ottó halálával most nagyobb figyelmet kap az egykori császári és királyi család. Többnyire azonban politikai ténykedésüket emelik ki, pedig magánéletük is érdekes.
Az ókor érdekes korszak. Többnyire azonban keveset tudunk a Közel-Kelet ókori történelméről, pedig ez volt a bibliai történetek színtere. Alan Millard könyve az ebben a térségben élő kultúrákat mutatja be.
Continue reading „Alan Millard: Schätze aus biblischer Zeit”
