Eheti olvasmányunk egy múltidéző emlékirat, melyet egy kis bakonyi településről származó asszony jegyzett le családja és szeretett otthona, Ganna történetének megörökítésére.
Máhigné Grób Anna: Egy boldog élet
Címke: élettörténet
Josef Negeli: Meine Flucht ins Leben
A Magyarországi Németek Könyvtára nemrégiben egy értékes könyvajándékhoz jutott Katharina Eicher-Müller jóvoltából. Nagybátyja, Josef Negeli kakasdi születésű sváb, és életének történetét megírva megkérte idősebbik fiát, hogy adja ki könyv formájában feljegyzéseit. A fiatalabb Josef Negelit mindig is foglalkoztatta édesapja tragikus története. Édesanyja, aki szintén sváb származású volt, Jugoszláviában, Bácsszentivánon született, később családjával a gakowai táborból menekült Ausztriába. Katharina azonban történetét soha nem tudta teljes egészében elmesélni gyermekeinek, mert számára ezek örökre megrázó emlékek maradtak. Idősebb Josef Negeli feljegyzéseiből pedig megjelent a Meine Flucht ins Leben című könyv, mely mostantól könyvtárunkból is kölcsönözhető.
Wéber Krisztina: Hoztam utat
Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.
Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.
Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit
A második világháborút követő szovjet hadsereg általi felszabadítással, illetve megszállással nemcsak a Magyarországon maradt magyarországi németek, hanem a Németországba elűzöttek számára is egy új, nehéz élet vette kezdetét. Németország nyugati szövetségesek által ellenőrzött területeiből az NSZK, a szovjet megszállási övezetből pedig az NDK alakult meg. Az NSZK területén élő elűzöttek a különféle szervezeteknek, egyesületeknek, valamint az úgynevezett Landsmanschaft-oknak köszönhetően ápolhatták hagyományaikat és megélhették identitásukat is. Ezzel szemben az NDK-ban a magyarországi német múltról és az elűzetésről való beszéd, az állam vagy a kommunista rezsim kritizálása tabunak számított. Az NDK-ban zajló életről cenzúramentesen (néhány állampolgárságától megfosztott disszidenst – mint például Wolf Biermannt – leszámítva) gyakorlatilag a rendszerváltozásig és az újraegyesítésig szinte sosem lehetett nyíltan beszélni és akkor is csak igen ritkán, inkább titokban.
Continue reading „Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit”