Magyarországi Németek Könyvtára – Oldal 18 – Magyarországi Németek Könyvtára

Tóth Ágnes: Németek Magyarországon.1950-1970

Az egyes magyarországi német települések helyzetét szélesebb történelmi perspektívából tekintve megállapíthatjuk, hogy a 18. századi betelepítésüket követően a többségi társadalommal való együttélésük egészen a második világháború végéig zavartalan volt. A magyarországi németség még az 1920-as és 30-as években Bleyer Jakab vezetésével politikailag egységes fellépésre törekedett. Bleyer halálát követően, a hitleri Németország által befolyásolt Volksbund tevékenysége folytán a népcsoport viszonylagos egységén belül azonban törés keletkezett. A legnagyobb változásokat ugyanakkor a második világháborút követő sorscsapások hozták.

Continue reading „Tóth Ágnes: Németek Magyarországon.1950-1970”

Kerekes Anna: Megszépítés nélkül. Egy sváb család hányattatásai

Amennyiben a magyarországi németek múltjával kapcsolatban szeretnénk ismereteinket bővíteni, legtöbbször történelmi szakkönyvek segítségével tesszük azt. Ezek adatokkal, tényekkel, forrásokkal tárják elénk az összefüggéseket, összefoglaló áttekintést nyújtva a történtekről. Az egyes emberekkel és családokkal történteket pedig inkább a dokumentált egyéni sorsok alapján ismerhetjük meg. A történtek ezeken keresztül személyes perspektívából íródott szubjektív, gyakran nagyon valóságközeli igazságként tárulnak fel előttünk.

Continue reading „Kerekes Anna: Megszépítés nélkül. Egy sváb család hányattatásai”

Wagner János

2020. szeptember 10-én nyílt meg a Magyarországi Németek Házában a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége (Verband Ungarndeutscher Autoren und Künstler) által összeállított Kontakte – Kontraste elnevezésű kiállítás a VUdAK és a Magyarországi Német Információs és Kulturális Központ és Könyvtár (Zentrum) közös szervezésében. Hasonlóan a Zentrum rendezvényeinek változatosságához, a Magyarországi Németek Könyvtárának állománya is széles spektrumot ölel fel, törekedve a minél szélesebb olvasóközönség kiszolgálására. Így találhatóak itt például olyan könyvek is, melyek a magyarországi német származású képzőművészeket, illetve azok alkotásait ismertetik meg az olvasókkal. A kiadványok között megtalálhatóak életrajzok, kiállítási katalógusok és művészportrék is. Természetesen a VUdAK kiadványai sem hiányoznak a gyűjteményből.

Continue reading „Wagner János”

Unser Schicksal

A németek betelepítésüktől kezdve igen hosszú időn át szinte zavartalanul éltek Magyarországon. A városi lakosság XIX. században bekövetkezett asszimilációját leszámítva a különféle települések magyarországi német közösségeiben nem sok minden változott. Az 1920-as trianoni szerződés ahhoz vezetett, hogy bár a magyarországi németség ötszázezres létszámával az országban maradt más nemzetiségekhez képest a legnépesebb lett, ugyanakkor az asszimiláció által is fenyegetve volt. Bleyer Jakab és követői felismerték, hogy ennek elkerülése érdekében a népcsoportnak nyelvi-politikai autonómiát kell biztosítani, ezért 1924-ben megalapították a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületet. Bleyer 1933-ban bekövetkezett halálát követően a magyarországi német nemzetiségi politikában egyfajta űr keletkezett.  A második világháború kitörésekor a radikális Basch Antal Ferenc által 1938-ban alapított Volksbund vált a magyarországi németek egyetlen legitim szervezetévé. Bár kezdetekben azt nem kommunikálták világosan, hogy a Volksbund törekvései és céljai teljes mértékben a hitleri Németországnak voltak alávetve, illetve annak kiszolgáltatva. Az SS-sorozások engedélyezésével a magyar kormányzat a magyarországi német férfiakat szolgáltatta ki a birodalmi német hadigépezetnek. A második világháború vége a magyarországi németek számára nem az újjáépítést, a békét vagy az újrakezdést jelentette, hanem a szenvedések kezdetét. Tízezreket hurcoltak malenkij robotra a Szovjetunióba, százezreket fosztottak meg vagyonuktól, jogaiktól, illetve űztek el Németországba.

Continue reading „Unser Schicksal”

Slachta Krisztina: „Rokonlátogatók”

A második világháború végén több ezer magyarországi német menekült nyugatra a Vörös Hadsereg elől. 1946. január 19-ét követően mintegy 167.000 ember került Németország amerikai megszállási övezetébe és mintegy 50.000 magyarországi német az akkori szovjet övezetbe az elűzetések következtében. Ez utóbbiból az NDK, a brit, francia és amerikai megszállási övezetből pedig az NSZK létrejöttével a magyarországi német népcsoport – a csaknem teljes mértékben elűzött vagy elmenekült más közép-kelet-európai német népcsoportokhoz képest – igen különleges helyzetbe került. Mintegy felük Magyarországon maradt, a többiek pedig a megosztott Németország két államában voltak kénytelenek boldogulni. Szétszakított családtagok, rokonok, ismerősök kerültek így különböző államokba, esetenként azokon belül más-más régiókba. Az elűzetést követő helyzet a legtöbbjüknek különösen nehéz volt, nemcsak az újrakezdés, hanem a más államba kerültekkel vagy a Magyarországon maradottakkal való kapcsolattartás miatt is, ami sokáig csak levélváltás útján történhetett.

Continue reading „Slachta Krisztina: „Rokonlátogatók””

Ferdinand Hengl: Das Deutschtum in Fünfkirchen 1687-1750

Bizonyos falvak „magyarországi német arculata” sok vidéken évszázadokig, sőt – hagyományápoló közösségeik, egyesületeik vagy oktatási intézményeiknek köszönhetően – napjainkig megmaradt. A városok német lakosságának asszimilációja Magyarországon már a XIX. század közepén elkezdődött. Talán Pécs kivételt képez, hiszen a németek által sűrűn lakott Baranya közepén helyezkedik el, illetve nemcsak a megyének, hanem az úgynevezett Sváb-Törökországnak is központja. Itt található többek között a Lenau Ház és különböző oktatási intézmények, mint a Leőwey Klára Gimnázium vagy a Koch Valéria Iskolaközpont. Pécs egyben egyetemi város is, továbbá számos német cégnek van itt központja, melyek a környező sváb falvak fiataljai közül tanulmányaik elvégzése után is többeket a városban tartanak. A város ezen vonzereje már a kora újkorban is megfigyelhető, amikor közvetlenül a törökök elűzését követően német telepesek költöztek a városba. Arányuk a kezdeti években nem volt annyira számottevő, 1715-re azonban már a város lakosságának 18 százalékát adták. Amint az látható, a megyeszékhelynek nemcsak német múltja, hanem német jelene és jövője is van. Gyökerek nélkül viszont fák sem léteznének, így mindig érdemes megvizsgálni az eredetet, a múltat is.

Continue reading „Ferdinand Hengl: Das Deutschtum in Fünfkirchen 1687-1750”

Závada Pál: Wanderer

Ahogyan a világ sok országában, Magyarországon is november 2-án, azaz halottak napján szoktunk megemlékezni elhunyt szeretteinkről. Ez a nap időközben összefonódott Mindenszentek napjával, így már november 1-jén sokan virágot visznek és gyertyát gyújtanak a temetőkben. Ilyenkor az őseinkről is megemlékezünk, akiket ugyan nem ismerhettünk, de tulajdonképpen nekik köszönhetjük a jelenben való létünket ezen a világon. A gyerekeknek ilyenkor kicsit többet mesélünk és – bár egy életen át ez ellen küzdünk – erősebben megjelenik előttünk a múlandóság realitása.

Continue reading „Závada Pál: Wanderer”

Blahó Ferenc: Egy zsámbéki sváb élettörténete

A magyarországi németek 1956-os forradalom őszi harcaiban való szerepéről szinte egyáltalán nem tudunk semmit. Szerencsére vannak már olyan hiánypótló művek is, mint a szabadságharc egyik mártírjáról, Herhoff Györgyről szóló dokumentumfilm, amelyet a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében is bemutattak 2016-ban. A malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések több százezer magyarországi németet érintettek, melyeknek következtében a népcsoport tagjainak túlnyomó része az 1950-es évekre megfélemlítésben és elnyomásban élt. A forradalom kitöréséig csupán hat év telt el, miután 1950-ben a 84/1950. M.T.sz. minisztertanácsi rendelet alapján a Magyarországon bujkáló elűzöttek visszaszökött sorstársaikkal együtt visszakaphatták magyar állampolgárságukat. Tiszalök és Kazincbarcika, a magyarországi kényszermunkatáborok borzalmas realitása sem egy halványuló, rossz emlékként élt még a fejekben, hiszen igen közel volt még az addig eltelt időt tekintve. Mindezek tükrében a magyarországi németek forradalomban való aktív részvétele több volt mint rendkívüli.

Continue reading „Blahó Ferenc: Egy zsámbéki sváb élettörténete”

Az első online látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában

Először tartottak online látogatást a Magyarországi Németek Könyvtárában

Budaörsi óvónők munkaközössége tett
virtuális látogatást a könyvtárban

A budaörsi Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda óvónői munkaközössége havi rendszerességgel tartja értekezletét. Szücs-Winkler Hedvig, a munkaközösség vezetője diplomamunkáját a magyarországi német népmesék óvodai felhasználásáról írta, melyhez állományunk anyagait is felhasználta, többször látogatását téve könyvtárunkban.

Continue reading „Az első online látogatás a Magyarországi Németek Könyvtárában”

Kováts István: Németek és magyarok Visegrádon a 18. században

Ha egy beszélgetésből véletlenül „kihallatszik” a Visegrád szó, sokaknak biztosan a hegycsúcson álló vár, az előtte folyó Duna és a Dunakanyar csodálatos természeti környezete jut eszükbe. Néhányakban talán felötlik egy Budapestre és az azzal összekapcsolt Visegrádra, a fellegvárba tett iskolai kirándulás szép emléke is. Ezen túl még eszünkbe juthat az 1991-ben Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország által megalapított szövetség, melyet a függetlenné vált Csehország és Szlovákia révén röviden a V4-eknek is neveznek. A fenti szituációban kevesen gondolnának a településre magára, melynek története legalább annyira érdekes, mint az előbb leírtak. Az elnevezés még a 9. századból eredeztethető, a szláv više és grad szavakból származik, ami magas várat jelent. Érdekes módon a település német neve Plintenburg, elnevezése nem az országban leggyakrabban megszokott, a magyar kiejtéshez közeli hangzású módon történt, ahogyan azt például Pilisvörösvár/Weischwar, Himesháza/Nimmesch vagy Budakeszi/Wudigeß esetében is láthatjuk.

Continue reading „Kováts István: Németek és magyarok Visegrádon a 18. században”