Értékes adomány a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságától

A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként alakult. Célja azon ártatlan civil, politikai, internált vagy hadifoglyok történetének kutatása, illetve publikálása, akiket 1944 után a Szovjetunióba hurcoltak.

Makra Mónika az értékes adománnyal

 

2021. augusztus 31-én Makra Mónika, a GKNT titkára látogatást tett a Magyarországi Németek Könyvtárában és kilenc, a malenkij robot tematikájába tartozó értékes kiadvánnyal, valamint egy ehhez kapcsolódó zenei CD-vel és egy képeslapgyűjteménnyel ajándékozta meg könyvtárunkat, kiegészítve ezzel a témát felölelő gyűjteményünket.

 

 

 

 

 

A GKNT adománya

 

 

 

 

Köszönjük a GKNT-nek az értékes adományt!

 

Újra várja olvasóit a könyvtár

A Magyarországi Németek Háza

Szeretettel várjuk az olvasni és kutatni vágyókat a Magyarországi Németek Házának tetőterében található könyvtárunkba!

A nyitvatartásunk a továbbiakban is a következőképpen alakul:

Nyitvatartás

Hétfő: zárva
Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*
Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30
Csütörtök: 13:00-16:30
Péntek: 9:00-14:00

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon
19:00 óráig hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

 

 

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.

Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit

A könyv borítója

A második világháborút követő szovjet hadsereg általi felszabadítással, illetve megszállással nemcsak a Magyarországon maradt magyarországi németek, hanem a Németországba elűzöttek számára is egy új, nehéz élet vette kezdetét. Németország nyugati szövetségesek által ellenőrzött területeiből az NSZK, a szovjet megszállási övezetből pedig az NDK alakult meg. Az NSZK területén élő elűzöttek a különféle szervezeteknek, egyesületeknek, valamint az úgynevezett Landsmanschaft-oknak köszönhetően ápolhatták hagyományaikat és megélhették identitásukat is. Ezzel szemben az NDK-ban a magyarországi német múltról és az elűzetésről való beszéd, az állam vagy a kommunista rezsim kritizálása tabunak számított. Az NDK-ban zajló életről cenzúramentesen (néhány állampolgárságától megfosztott disszidenst – mint például Wolf Biermannt – leszámítva) gyakorlatilag a rendszerváltozásig és az újraegyesítésig szinte sosem lehetett nyíltan beszélni és akkor is csak igen ritkán, inkább titokban.

 

 

 

 

Continue reading „Reinhard Bohse: Von einem, der auszog in eine nicht vergangene Zeit”

Nyári nyitvatartás a Könyvtárban

Tisztelt Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. július 26. és 30. között, illetve augusztus 9. és 20. között nyári szünet miatt zárva tart.

Augusztus 2. és 6. között a szokásos nyitvatartás lesz érvényben, illetve augusztus 23-tól szintén a megszokott nyitvatartás szerint várjuk kedves olvasóinkat.

Continue reading „Nyári nyitvatartás a Könyvtárban”

Márta Fata: Rudolf Hartmann – Das Auge des Volkskundlers

A könyv borítója

Amennyiben valaki behatóbban szeretne foglalkozni a magyarországi németek identitásával, kultúrájával és az „eredetit” keresi, érdemes a csaknem a második világháború végéig készült XX. századi tudományos kutatásokat is részletesebben elemeznie. 1945 előtt a magyarországi német falvak lakóinak életformájában, nyelvi és tárgyi kultúrájában, hagyományaiban és szokásaiban, identitásában évszázadokon keresztül nem sok minden változott bizonyos technikai, politikai és infrastrukturális változásokon kívül. Így a néprajzkutatók és nyelvészek számára a sváb települések valóságos néprajzi kincsesbányának számítottak és számítanak ma is.

 

 

 

 

 

Continue reading „Márta Fata: Rudolf Hartmann – Das Auge des Volkskundlers”

Ortsbilder

A könyv borítója

A németek betelepítését és a XX. század közepén bekövetkezett jól ismert tragédiák közötti időszakot alapul véve egy „átlagos” magyarországi német településen az ott lakók életmódja jórészt semmi sem változott. A svábok szerény, vallásos életet folytattak, annak ritmusát, valamint a mindennapok, hetek és hónapok szigorú időbeosztását a természet és az egyház határozta meg. A városok egykor sok helyütt többséget alkotó német nyelvű lakosságát azonban más behatások érték. Ők ugyanis a falvak lakóihoz képest sokkal jobban ki voltak téve a XIX. századi reformkorban kezdődő magyarosításnak és iparosodásnak. Ezen folyamatokat a legerőteljesebben a XX. századra valódi metropolisszá váló főváros kapcsán figyelhetjük meg. A falusi magyarországi német lakosság csaknem változatlan vidéki paraszti életmódja ellenére – főként a tehetősebb vidéki lakosságra vonatkozólag – lakókörülménye, tárgyi és építési kultúrája jelentősen megváltozott. A jólétnek köszönhetően – a nagyvárosok új polgári építészeti stílusainak hatására – a magyarországi német falvakban is új építkezési formákat és stílusokat találunk.

 

 

 

Continue reading „Ortsbilder”

A múltnak jövője van. Országos magyarországi német tanösvény. Kísérőfüzet

A füzet borítója

A tanösvény szó kapcsán többnyire olyan a természetben, szakemberek által létrehozott mesterséges látnivalók juthatnak eszünkbe, melyek pedagógiai céllal, bizonyos természeti jelenségekre hívják fel a figyelmünket, illetve egyben bővítik is ismereteinket a bemutatott dolgokkal kapcsolatban. A magyarországi német tanösvények kapcsán szintén az ismeretbővítés pedagógiai céljáról van szó, mindemellett identitáserősítő funkcióval bírnak, illetve egyfajta kultúrtörténeti emlékművekként is szolgálnak.

 

 

Continue reading „A múltnak jövője van. Országos magyarországi német tanösvény. Kísérőfüzet”

Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről

A könyv borítója

Szakkönyvet, tanulmány- vagy konferenciakötetet többnyire speciális kutatási, tudományos problémakörben való alaposabb elmélyedés vagy éppen ismeretbővítés céljából vesz az ember a kezébe. Azt is mondhatnánk, hogy egy „átlagos olvasó” szemében sok ilyen típusú könyv unalmasnak hat, sőt – adott témában való alaposabb előismeretek híján – nem is való nekik.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Történeti, néprajzi tanulmányok a Tolna megyei Kétyről”

Krisztina Pats: Stammtisch 1.-2.

Az első számú Stammtisch-füzet borítója

Vajon mi az alapvető különbség a magyarországi németek és más nemzetiségek között? Hogyan határozzák meg magukat a népcsoporthoz tartozók, mi alkotja a magyarországi német identitást? Melyek lehetnek a népcsoport legfontosabb identitásképző alkotóelemei? A népviseletet, a népzenét, a népdalokat, a hagyományokat és a hagyományos ételeket bizonyos alkalmakkor ma is felveszik, játsszák, éneklik, ápolják, illetve főzik. Mindezt jól kiegészítik az utóbbi évtizedekben a többségi magyar társadalom által is újra elismert és újra „felfedezett”, oly nagyra tartott sváb erényeink, mint a takarékosság és a szorgalom, melyekre mindannyian oly büszkék lehetünk. Mindezeket az identitásunkat alkotó elemeket sikerült viszonylag jól megőrizni, megmenteni és megélni. Ebből a „magyarországi német tésztából viszont sajnos egyre inkább hiányzik a kovász”, ami alatt a német anyanyelvet, nyelvet kell értenünk.

 

 

 

 

Continue reading „Krisztina Pats: Stammtisch 1.-2.”

Július 5-től korlátozásmentesen látogatható a könyvtár

Kedves olvasóink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2021. július 5-től korlátozásmentesen látogatható.

Kérem, továbbra is vegyék figyelembe a 2021. június 15-től érvényes megváltozott nyitvatartásunkat!

Július 5-től korlátozásmentes nyitvatartás a könyvtárban

Nyitvatartás

Hétfő: zárva

Kedd: 9:00-12:00, 13:00-16:30*

Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:30

Csütörtök: 13:00-16:30

Péntek: 9:00-14:00

 

 

*Előzetes (telefonos vagy e-mailes) egyeztetés alapján a keddi napokon 19:00 óráig

hosszabbított nyitvatartás lehetséges.

A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával nyitvatartási időn kívül is leadhatják.