Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800

A könyv borítója

A Duna térségét illetően mind a folyó, mind az újonnan épült autópályák és más közlekedési útvonalak által az 1989/90-es rendszerváltozás óta egyre jobban Európa „összenövő-összefüggő” kulturális és gazdasági nagytérsége jut az ember eszébe. A rómaiak idején a Duna inkább a határt jelentette, mely politikai, gazdasági és részben kulturális téren választotta el egymástól a régió népeit, de a török uralom idején is gyakran volt különféle csaták tanúja. Ezen harcok közül néhány az európai történelem nagy fordulópontjai is voltak egyben. A Habsburg Birodalom hatalmi terjeszkedése délkelet felé az 1683-as Bécs törökök általi megszállását megszüntető kahlenbergi csatával kezdődött. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen a Habsburgok birodalmának dunai monarchiává alakulása is.

 

 

 

 

 

Continue reading „Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800”

Wéber Krisztina: Hoztam utat

A könyv borítója

Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.

Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Wéber Krisztina: Hoztam utat”

Agnes Klein – János Müller: Meine ersten deutschen Lieder

A könyv borítója

A legegyszerűbb hangszerünk a saját hangunk, melyet szinte mindenki csaknem bármilyen körülmények közt „kéznél tart”. Az elénekelt dalok születéstől fogva, sőt még az előtt is nagyban hozzájárulnak az ember fejlődéséhez. A bölcsődalok pedig az emberi nyelv ritmusával és dallamával való első találkozást is jelentik egyben. Így nem csoda, hogy a magyarországi németek esetében is számos bölcsődalt, mondókát és gyermekdalt találunk. Az egyik legfontosabb gyűjtemény a legutóbb 2014-ben, változatlan formában kiadott Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen című kötet, mely Karl és Grete Horak az 1930-as években folytatott gyűjtő- és dokumentációs munkájának eredményén alapszik, és ezzel a különféle települések nyelvjárásainak egy-egy apró szeletét is őrzi.

 

 

 

 

 

Continue reading „Agnes Klein – János Müller: Meine ersten deutschen Lieder”

Zumpf András: Tekints fel a keresztre!

A könyv borítója

A mára szinte „összeolvadt” ünnepnapok, a Mindenszentek és a Halottak napja alkalmából azokra az őseinkre, rokonainkra, ismerőseinkre és barátainkra emlékezünk, akik már nincsenek köztünk. Ezeken a napokon nagyon sokan keresik fel szeretteik sírját a temetőkben. Ez idő tájt többet gondolkodunk életről és halálról, illetve azon, hogy egyáltalán létezik-e bármi árnyékvilágunkon kívül? Ilyentájt talán azok is többet gondolkodnak ezeken a nagy kérdéseken, akik egyébként ritkán járnak templomba vagy kevésbé vallásosak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy korábban, a magyarországi németek életében is alapvető szerepet játszott a vallásosság.

 

 

 

 

 

Continue reading „Zumpf András: Tekints fel a keresztre!”

Somogyiné Bergmann Mária: Menekülés

A könyv borítója

Szinte alig van olyan magyarországi német család, amelyet valamilyen szinten nem érintettek a második világháború alatti és utáni tragikus események. A magyar hadseregbe és az SS-be való besorozások, a szovjet hadsereg általi felszabadítás és egyben megszállás, a malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések magyarországi németek tízezrei számára okoztak súlyos sorscsapásokat. Ezeket gyakran csak jó kapcsolatokkal, szoros családi összetartással és kis szerencsével tudták áthidalni, illetve túlélni. Habár a Magyarországon maradt magyarországi németeket az 1950/84. számú minisztertanácsi rendelet a magyarokkal újra egyenjogúvá tette, a népcsoport tagjai számára ez még évtizedekig nem hozott de facto egyenlőséget a többségi társadalommal szemben. Az NSZK-ban élő elűzöttek számára ugyanakkor az élet évről évre jobb lett. Így valóban hihetetlen, hogy az 1956-os forradalom alatti és az azt követő menekülteknek csupán mintegy 5 százalékát tették ki a magyarországi németek.

 

 

 

 

Continue reading „Somogyiné Bergmann Mária: Menekülés”

Két nap, két látogatócsoport

A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont diákjai keresték fel a HdU-t

Október 11-én Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője, Grund Lajos, a Zentrum irodavezetője, és Frei Nándor könyvtáros egy, a Koch Valéria Iskolaközpontból érkező harminc fős delegációt fogadott.

 

 

 

 

 

 

A diákok a könyvtárban is látogatást tettek

A tizedik osztályosok és kísérőik – Tóth-Rutsch Nóra és Büki Adél – megismerkedhettek a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár, valamint a magyarországi német hetilap történetével, munkájával és projektjeivel, majd megtekintették az NZ szerkesztőségét, illetve a Magyarországi Németek Könyvtárát is.

 

 

 

 

 

 

A látogatás egy, a fiatalok számára szervezett háromnapos tanulmányút első állomása volt. Az utazásuk során ellátogattak még Vértesboglárra, Csolnokra, Csákvárra, Felcsútra és Székesfehérvárra is.

 

Október 12-én Elte hallgatók érkeztek a HdU-ba

Másnap az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanár szakos  és a bachelor képzésben német nemzetiségi szakirányon tanuló hallgatói érkeztek tanáraik, dr. Erb Maria és Sós Gabriella kíséretében, hogy a hallgatók helyben ismerhessék meg a Zentrum és a Neue Zeitung, illetve a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége tevékenységét.

Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója és Schuth János NZ-főszerkesztő többek között a Magyarországi Nemetek Könyvtára által nyújtott kutatási és a HdU-ban végezhető gyakorlati lehetőségekről is beszámoltak nekik.

 

 

 

 

 

A hallgatók a könyvtárba is ellátogattak

A beszélgetést követően pedig a házban is körbenéztek, melynek keretében a tetőtérben levő könyvtárral is megismerkedtek.

 

 

 

 

 

 

 

A Magyarországi Németek Házát rendszeresen látogatják diákcsoportok, de a közeljövőben például ismét egy külföldi turistacsoport érkezik, akiket kifejezetten a magyarországi németek történelme érdekel.

 

Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei

A könyv borítója

A Völgység az ún. Sváb-Törökország területén található kistérség, melynek központja és egyben legnagyobb települése is a magyarországi németek betelepítése óta Bonyhád. A többi magyarországi német településterülethez képest a svábok által – a 71 százalékos összlakossághoz mért aránnyal – az ország legsűrűbben lakott régiójának számított. Helyzetük az 1945 utáni vagyonelkobzásokkal, elűzetésekkel, internálásokkal jelentősen megváltozott. A bukovinai és székelyföldi székelyek, valamint a történelmi Magyarország felvidéki területeiről, illetve messzebbi vidékeiről származó magyarok betelepítése jelentősen átrajzolta az egész térség etnikai összetételét. A népcsoportok együttélése a kezdeti időszakban igen nehéz volt. Gyakran előfordult, hogy a sváb házakban az egykori tulajdonos és családja kénytelen volt egy fedél alatt évekig együtt élni odatelepített magyar telepes családjával. Ez természetesen igen gyakran vezetett súrlódásokhoz. Idővel a népcsoportok kibékültek egymással, egyre több lett a vegyes házasság, és a békés együttélés lett jellemző rájuk.

 

 

 

 

Continue reading „Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei”

Fejezetek Mecseknádasd történelméből

A könyv borítója

Azoknak, akik a magyarországi német gyökereikkel szeretnének foglalkozni és olyan településről származnak, melynek a múltja jól feldolgozott és dokumentált, sokkal egyszerűbb dolguk van, mert így tudnak valamire támaszkodni, hiszen így könnyebben felfedezhetik saját családi gyökereiket is. Igen gyakori, hogy az élmény- vagyis a déd- és nagyszülői generációból sokan még gyermek- és ifjúkorukat ezeken a településeken töltötték, és végül vagyonelkobzás, elűzetés volt a sorsuk, illetve sokan már nem is élnek közülük. Megmaradt rokon nélkül ma már – „időben és térben távol az ősök szülőfalujától” – szinte csak a múltat dokumentáló könyvekre lehet támaszkodni, amennyiben például a saját gyermekeinknek szeretnénk valamiről mesélni.

 

 

 

 

 

Continue reading „Fejezetek Mecseknádasd történelméből”

Értékes adomány a Bleyer Jakab Közösségtől

Szeptember 29-én könyvtárunk állománya értékes adománnyal gazdagodott a Bleyer Jakab Közösségnek köszönhetően.

A Pester Lloyd régi lapszámaival gazdagodott a könyvtár

 

Az adomány a (naponta reggeli és esti lapszámokkal megjelenő) Pester Lloyd nevű napilap 1927-1937 közötti megjelenéseiből áll. Érdekes, ahogy a múló idő már az első betekintéskor nyomon követhető a lapokban: 1927-ben az árát a pengő magyar váltópénzében még Heller-ként tüntették fel, illetve fraktúrral nyomtatva adták ki a lapot, 1937-ben már fillérben adták meg az árát és latin betűkkel nyomtatták az újságot.

 

 

 

 

 

A bekötött Pester Lloyd évfolyamok

 

Sajnos az összesen 42 kötetből álló gyűjtemény nem teljes: hiányzik az 1935-ös és 1936-os évjárat, illetve az 1932-es és 1937-es évfolyamok hiányosak. Ettől függetlenül biztosan nagy haszonnal forgatják majd a jövőben a Magyarországi Németek Könyvtárába ellátogató érdeklődők, illetve kutatók.

 

 

 

 

 

Köszönjük a Bleyer Jakab Közösségnek és Kramm György elnök úrnak, valamint Bradean-Ebinger Nelunak az értékes adományt!