Monika Jäger Manz: Ich reim’ dir was!

A könyv borítója

Népcsoportunk megmaradását illetően a legfontosabb célok között szerepel a német nyelv megtartása, illetve elsajátításának elősegítése. Manapság igen kevés azon magyarországi német gyermekek száma, akik a nyelvet a szülői ház falai közt sajátítják el. Nyelvjárásaink utolsó beszélőikkel együtt halnak ki. Így sok szülő gyakorlatilag csak a különféle oktatási intézmények pedagógusaira és/vagy bizonyos szintű nyelvtudás birtokában a különféle internetes tartalmakra, illetve nyelvtanulást elősegítő könyvekre támaszkodhat otthon.

 

 

 

 

 

Continue reading „Monika Jäger Manz: Ich reim’ dir was!”

Réti Andrásné: A kakasdi sváb konyháról

A könyv borítója

A gasztronómia iránt érdeklődők nagy örömére számos ún. Heimatbuch-ban kerültek lejegyzésre a magyarországi németek egykori, adott településre jellemző étkezési szokásai, receptjei. Legnagyobb örömükre mégis az szolgálhat, hogy az utóbbi évtizedekben több magyarországi német szakácskönyv is megjelent, ily módon reprezentálva az ország különböző településeinek konyhaművészetét.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Réti Andrásné: A kakasdi sváb konyháról”

Thomas Becker: Durch die Hölle. Nach einer wahren Begebenheit

A könyv borítója

A második világháború vége és az ország felszabadítása nem mindenki számára hozott békét, hiszen ezek az események magyarországi németek százezrei számára sorscsapások sokaságának kezdetét jelentették. A népcsoporthoz tartozók tömegeit sújtotta a Szovjetunióba, malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, a jogfosztások és az elűzetések tragédiája. Az elűzetések során a legbrutálisabb módon elkövetett eljárások közé Bodor György telepítési kormánybiztos Tolna megyei rémtettei tartoztak.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Thomas Becker: Durch die Hölle. Nach einer wahren Begebenheit”

Matthias Grecht / geboren am 8. Mai 1920

A könyv borítója

Egy ország történetét – így népcsoportunkét is – értelmezhetjük úgy, hogy tulajdonképpen egyéni sorstörténetek összességéből tevődik össze, melyeket az egyes emberek döntései, illetve országos szintű politikai döntések is meghatároznak. Tehát ha a történelmi összefüggéseket, egy országban, településen vagy családban fennálló viszonyokat szeretnénk mélyrehatóbban megismerni, érdemes az egyes emberek sorsával is foglalkoznunk.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Matthias Grecht / geboren am 8. Mai 1920”

Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800

A könyv borítója

A Duna térségét illetően mind a folyó, mind az újonnan épült autópályák és más közlekedési útvonalak által az 1989/90-es rendszerváltozás óta egyre jobban Európa „összenövő-összefüggő” kulturális és gazdasági nagytérsége jut az ember eszébe. A rómaiak idején a Duna inkább a határt jelentette, mely politikai, gazdasági és részben kulturális téren választotta el egymástól a régió népeit, de a török uralom idején is gyakran volt különféle csaták tanúja. Ezen harcok közül néhány az európai történelem nagy fordulópontjai is voltak egyben. A Habsburg Birodalom hatalmi terjeszkedése délkelet felé az 1683-as Bécs törökök általi megszállását megszüntető kahlenbergi csatával kezdődött. Ezzel vette kezdetét tulajdonképpen a Habsburgok birodalmának dunai monarchiává alakulása is.

 

 

 

 

 

Continue reading „Josef Wolf – Wolfgang Zimmermann (Hg.): Fließende Räume. Karten des Donauraums 1650-1800”

Wéber Krisztina: Hoztam utat

A könyv borítója

Jelenünk mindig múltunk különféle eseményeinek összességéből áll. Saját magyarországi német identitásunk jobb megértésének érdekében érdemes nemcsak családunk sorsával, hanem az egész népcsoport múltjával is behatóbban foglalkozni.

Az itt ajánlott, 2021-ben kiadott könyv szerzője is hasonló hozzáállással próbálta a magyarországi németek múltjának olyan részleteit megvilágítani, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem tartott kellően megvitatottnak.

 

 

 

 

 

 

Continue reading „Wéber Krisztina: Hoztam utat”

Agnes Klein – János Müller: Meine ersten deutschen Lieder

A könyv borítója

A legegyszerűbb hangszerünk a saját hangunk, melyet szinte mindenki csaknem bármilyen körülmények közt „kéznél tart”. Az elénekelt dalok születéstől fogva, sőt még az előtt is nagyban hozzájárulnak az ember fejlődéséhez. A bölcsődalok pedig az emberi nyelv ritmusával és dallamával való első találkozást is jelentik egyben. Így nem csoda, hogy a magyarországi németek esetében is számos bölcsődalt, mondókát és gyermekdalt találunk. Az egyik legfontosabb gyűjtemény a legutóbb 2014-ben, változatlan formában kiadott Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen című kötet, mely Karl és Grete Horak az 1930-as években folytatott gyűjtő- és dokumentációs munkájának eredményén alapszik, és ezzel a különféle települések nyelvjárásainak egy-egy apró szeletét is őrzi.

 

 

 

 

 

Continue reading „Agnes Klein – János Müller: Meine ersten deutschen Lieder”

Zumpf András: Tekints fel a keresztre!

A könyv borítója

A mára szinte „összeolvadt” ünnepnapok, a Mindenszentek és a Halottak napja alkalmából azokra az őseinkre, rokonainkra, ismerőseinkre és barátainkra emlékezünk, akik már nincsenek köztünk. Ezeken a napokon nagyon sokan keresik fel szeretteik sírját a temetőkben. Ez idő tájt többet gondolkodunk életről és halálról, illetve azon, hogy egyáltalán létezik-e bármi árnyékvilágunkon kívül? Ilyentájt talán azok is többet gondolkodnak ezeken a nagy kérdéseken, akik egyébként ritkán járnak templomba vagy kevésbé vallásosak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy korábban, a magyarországi németek életében is alapvető szerepet játszott a vallásosság.

 

 

 

 

 

Continue reading „Zumpf András: Tekints fel a keresztre!”

Somogyiné Bergmann Mária: Menekülés

A könyv borítója

Szinte alig van olyan magyarországi német család, amelyet valamilyen szinten nem érintettek a második világháború alatti és utáni tragikus események. A magyar hadseregbe és az SS-be való besorozások, a szovjet hadsereg általi felszabadítás és egyben megszállás, a malenkij robotra való elhurcolások, a vagyonelkobzások, jogfosztások és elűzetések magyarországi németek tízezrei számára okoztak súlyos sorscsapásokat. Ezeket gyakran csak jó kapcsolatokkal, szoros családi összetartással és kis szerencsével tudták áthidalni, illetve túlélni. Habár a Magyarországon maradt magyarországi németeket az 1950/84. számú minisztertanácsi rendelet a magyarokkal újra egyenjogúvá tette, a népcsoport tagjai számára ez még évtizedekig nem hozott de facto egyenlőséget a többségi társadalommal szemben. Az NSZK-ban élő elűzöttek számára ugyanakkor az élet évről évre jobb lett. Így valóban hihetetlen, hogy az 1956-os forradalom alatti és az azt követő menekülteknek csupán mintegy 5 százalékát tették ki a magyarországi németek.

 

 

 

 

Continue reading „Somogyiné Bergmann Mária: Menekülés”

Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei

A könyv borítója

A Völgység az ún. Sváb-Törökország területén található kistérség, melynek központja és egyben legnagyobb települése is a magyarországi németek betelepítése óta Bonyhád. A többi magyarországi német településterülethez képest a svábok által – a 71 százalékos összlakossághoz mért aránnyal – az ország legsűrűbben lakott régiójának számított. Helyzetük az 1945 utáni vagyonelkobzásokkal, elűzetésekkel, internálásokkal jelentősen megváltozott. A bukovinai és székelyföldi székelyek, valamint a történelmi Magyarország felvidéki területeiről, illetve messzebbi vidékeiről származó magyarok betelepítése jelentősen átrajzolta az egész térség etnikai összetételét. A népcsoportok együttélése a kezdeti időszakban igen nehéz volt. Gyakran előfordult, hogy a sváb házakban az egykori tulajdonos és családja kénytelen volt egy fedél alatt évekig együtt élni odatelepített magyar telepes családjával. Ez természetesen igen gyakran vezetett súrlódásokhoz. Idővel a népcsoportok kibékültek egymással, egyre több lett a vegyes házasság, és a békés együttélés lett jellemző rájuk.

 

 

 

 

Continue reading „Népcsoportok konyhája. Bonyhád ízei”