A magyarországi németek gasztronómiai hagyományai szorosan összefüggenek a helyi szokásokkal. Az ételek elkészítéséhez mindig azokat az alapanyagokat használták fel, amelyeket az adott környék klímafeltételeinek megfelelően tudtak megtermelni. Az étkezési szokások az egyházi és családi ünnepekkel, valamint az évszakok váltakozásával bekövetkező időjárásbeli változásokkal is összefüggtek. Számos eddig megjelent magyarországi német szakácskönyvben a receptek mellett a helyi svábok egykori étkezési szokásairól is olvashatunk.
Az itt ajánlott, 2014-ben megjelent mű azon könyvek közé tartozik, melyek esetében nehéz eldönteni, hogy elsősorban gasztronómiai vagy inkább néprajzi munkáról van-e szó, hiszen a könyvben a különféle szokások leírásai mellett helytörténeti adalékok, étkezési szokások és receptek is megtalálhatóak. Utóbbiak lejegyzése az ünnepekkel és a népszokásokkal szoros összefüggésben, egymást követő sorrendben történtek oly módon, hogy a naptári év szerinti csaknem minden alkalomhoz illően találunk valamit, amit a családnak főzhetnénk. Kis túlzással a könyv segítségével a pári svábok itt leírt egykori tradícióit és konyhaművészetét szinte teljes mértékben rekonstruálhatnánk. A mű három nagyobb részből áll. A bevezetőben röviden a település történetével ismerkedhetünk meg. Itt olvashatunk arról, hogy a Tolna megye északnyugati részén található települést Esterházy Pál Antal herceg a Fekete-erdőből és Badenből származó németekkel telepítette be az 1730-as években. A következő részben a mindennapi életről és az ünnepnapokról szóló fejezetek színes egyvelegében olvashatunk a pári svábok étkezési szokásairól, valamint hagyományos receptjeiről. Ilyen az ún. „Passita-Tragen” (komatálhordás) ma már kevésbé ismert szokása, mely nem volt más, mint az újdonsült kismamák öt napon át tartó étellel való ellátása. Itt nemcsak a menü, hanem az egyes receptek pontos leírásait is megtaláljuk, melyek alapján a gyermekágyas nők számára elkészített komatálakat megalkották. A mű néhány pári nyelvjárási szólást és mondókát is tartalmaz, többek között a disznóvágás alatt történt vicces „Briefstecken” (botra tűzött üzenetek) szokásának leírását is. A könyv végén további levesek, főzelékek és tésztaételek receptjeit találjuk, melyeket a szomszédos települések – Belecska, Diósberény, Hőgyész és Keszőhidegkút – különféle ínycsiklandozó specialitásai egészítik ki.
Ezt a könyvet mindazoknak ajánljuk, akik nemcsak hagyományos ételeket készítenének és kóstolnának, hanem egy a Sváb-Törökország területén fekvő, egykor túlnyomórészt magyarországi németek által lakott település néprajzába is betekintenének.
Maria Henkei: Omas Welt. Sitten, Bräuche und kulinarische Geheimnisse der Ungarndeutschen in der Kapos-Koppány Gegend
(Henkei Sándorné: Nagyanyám világa. A Kapos-Koppány vidéki magyarországi németek szokásai, hagyományai és kulináris titkai)
Tamási : Deutsche Nationalitäten Selbstverwaltung, 2014.
100.o., ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu